A nagymamámnak volt egy mondása, mindig ezt hajtogatta, ha nagyon magam alatt voltam. "Ez is elmúlik egyszer."

Kapcsolódó idézetek

1. "Ez is el fog múlni." Nagyanyám tanított ezekre a szavakra, hogy felhasználhassam őket életem bármely pillanatában. Amikor a dolgok elképzelhetetlenül szörnyûek, rettenetesen riasztóak, vagy amikor minden ragyogó és csodálatos, feledhetetlen és gyönyörû, mondjuk magunkban ezeket a szavakat. Ezzel mintegy perspektívába helyezzük a történéseket, és elérhetjük, hogy a legtöbbet hozzuk ki minden jóból, és sztoikus közönnyel fogadjunk minden rosszat.
2. Anyám szavait idézem az emlékezetembe, miszerint "majd ez is elmúlik". Nehéz elhinni ezt az üzenetet, amikor egy sötét veremben hánykolódunk; olykor azért érdemes ismételgetnünk magunkban. A rossz helyzetekben az anyáknak mindig van a tarsolyukban egy-két banális mondás, hasonló megjegyzés. Ne legyintsünk rájuk, mert néha csakis ezekbe kapaszkodhatunk.
3. Mindennek, ami jött, egyszer el is kell múlnia. Mindennek, ami felemelkedik, egyszer le is kell zuhannia. Minden hullámnak, akármilyen magasra tornyosuljon is, egyszer el kell simulnia, és eljön az idő is, mikor el kell tûnnie. Osho
4. Nagyon régen minden olyan könnyen ment, Éreztem, merre volt a fenn és lenn, Sokszor volt már, hogy eltévedtem, elbuktam, De túléltem, nem adtam könnyen el magam, Nyertem már háborút, csatát, folytattam úgy is, hogy ha fájt.
5. Nagypapa mindig azt hajtogatta, az élet rövid; ha kinyithatod a szárnyad, ne habozz, és szárnyalj.
6. Minden elmúlt. Elmúlt a jó és elmúlt a rossz is. Elmúlt a bûn és elmúlt az erény is. Minden elmúlik. (...) Már csak azt kívánom, hogy reggel nekem is keljen fel a nap, és este előlem is bújjon el. Cserna-Szabó András
7. Minden reggel, minden délben, minden este, amikor az ostobán reménykedő emberek imádkoznak, mint a gyerekek, nekünk azt kell mondanunk nyugodtan és világosan: ez is el fog múlni. Mert elmúlik, kedvesem! Biztosan elmúlik! Joyce Carol Oates
8. Akárhányszor elestem, mindig tudtam, fel kell kelnem. Akárhányszor felkeltem, megtanultam, hogy kell esnem.
9. Néha, pillanatokra, úgy érzem, mintha minden, ami életemben történt és nem történt velem, minden, amit szerettem volna, amihez gyáva vagy kényelmes, vagy erőtlen voltam, most tető alatt lenne. Ilyen pillanatokban úgy látom magamat és az életem folyását, mint egy nagy rendszert. (...) Úgy érzem magam, mint aki mély, beteg álomból felébred s ocsúdik, és látja, hogy fejbe verték régen és kirabolták és ájultan hevert; és a rablók a kinccsel messze futnak. Márai Sándor
10. Ahogy visszagondolok a főiskolára, egy csomó konkrét esemény jut eszembe, és arra gondolok, wow, annak idején ez olyan nagy dolognak tûnt, most meg olyan, mintha meg se történt volna. Szóval, ha egy tanácsot kellene adnom, azt mondanám, hogy minden elmúlik, és később minden semmiségnek fog tûnni. Az élet megy tovább. Nina Dobrev