Minden reggel, minden délben, minden este, amikor az ostobán reménykedő emberek imádkoznak, mint a gyerekek, nekünk azt kell mondanunk nyugodtan és világosan: ez is el fog múlni. Mert elmúlik, kedvesem! Biztosan elmúlik!

Kapcsolódó idézetek

1. Minden elmúlt. Elmúlt a jó és elmúlt a rossz is. Elmúlt a bûn és elmúlt az erény is. Minden elmúlik. (...) Már csak azt kívánom, hogy reggel nekem is keljen fel a nap, és este előlem is bújjon el. Cserna-Szabó András
2. Elmúlnak majd a rossz napok. Elmúlik majd a fájdalom, ahogy minden más is. De hogy múlik el? Emberek vagyunk. Idővel elfelejtjük. De a bûneink néha nagyobbak, mint az emlékezetünk.
3. - Komolyan hiszi, hogy jobb lesz? Miért? - Mert minden elmúlik. - Változik, de nem feltétlenül lesz jobb. Rendbe kell hozni a dolgokat, nem elég beszélni és reménykedni.
4. "Ez is el fog múlni." Nagyanyám tanított ezekre a szavakra, hogy felhasználhassam őket életem bármely pillanatában. Amikor a dolgok elképzelhetetlenül szörnyûek, rettenetesen riasztóak, vagy amikor minden ragyogó és csodálatos, feledhetetlen és gyönyörû, mondjuk magunkban ezeket a szavakat. Ezzel mintegy perspektívába helyezzük a történéseket, és elérhetjük, hogy a legtöbbet hozzuk ki minden jóból, és sztoikus közönnyel fogadjunk minden rosszat.
5. Mindennek, ami jött, egyszer el is kell múlnia. Mindennek, ami felemelkedik, egyszer le is kell zuhannia. Minden hullámnak, akármilyen magasra tornyosuljon is, egyszer el kell simulnia, és eljön az idő is, mikor el kell tûnnie. Osho
6. Anyám szavait idézem az emlékezetembe, miszerint "majd ez is elmúlik". Nehéz elhinni ezt az üzenetet, amikor egy sötét veremben hánykolódunk; olykor azért érdemes ismételgetnünk magunkban. A rossz helyzetekben az anyáknak mindig van a tarsolyukban egy-két banális mondás, hasonló megjegyzés. Ne legyintsünk rájuk, mert néha csakis ezekbe kapaszkodhatunk.
7. A szív minden kebelben egyiránt dobog, s van az életnek oly boldog kora, melyben minden szívdobbanás azt mondja: szeretni kell. Feltûnik a vágyó érzelem előtt egy-egy rokonszenvû arc, az érzelem lágy viasza elfogadja annak benyomatát, s viseli, míg egy másik el nem törli onnan, vagy pedig viseli örökké; annak csak erényeit ismeri, annak bûneit megbocsátja, azért tûr, azért szenved, azért csalatkozik, és mégis hisz, mégis szeret; és ez a szenvedés, csalódás, ez a hit és szeretet - az ifjúkor bohósága. Jókai Mór
8. A múltban is voltak boldog és szomorú emberek, ma is vannak, és a jövőben is lesznek. Ez így van rendjén. Nincs recept. Ez ettől boldog, a másik amattól. Talán azért vagyunk szomorúak, hogy várhassuk, elmúlik a szomorúság. Darvasi László
9. Semmilyen öröm nem lehet tartós. Mind mulandó. "Ez is el fog múlni"; ez igaz mindenre, élő univerzumunkban. Frank Herbert
10. Előbb-utóbb mind rájövünk, hogy azok, akik gondoskodni hivatottak rólunk, esendő emberek. Õk is hibáznak. Cassandra Clare