A Nap nem más, mint hevesen lángoló üzemanyag (...). És amikor ez a mi csillagunk, ez a különben egészen átlagosnak nevezhető csillag kifogy az üzemanyagból, akkor örök sötétségbe borul a Naprendszer.

Kapcsolódó idézetek

1. Ami a családomat illeti, akár halott is lehetnék. Ami a csillagokat illeti, akár ne is léteznék. Azok csak ragyognak és ragyognak, vég nélkül, vagy legalábbis a végítélet napjáig. És a bolygók szüntelenül haladnak tovább pályájukon, velem vagy nélkülem.
2. Parányai vagyunk a mindenségnek. A csillagban felrobban a halál, az emberből csak kisétál az élet, mintha rádermedne az, ami fáj.
3. Idegen, amilyen csakis az lehet, aki szerettünk valamikor, (...) mint a csillagok fénye; de hiába, az a fény már halott. Gerjeszt, de nem gyújt - megszûnt az áramlás egyiktől a másikig. Erich Maria Remarque
4. Ha a csillagok sem állandóak az égen, akkor semmi sem állandó. Semmi sem tart örökké, minden átmeneti és örökké változik. Anthony Ryan
5. A csillagok inkább olyanok, (...) mint apró, jeges acélforgácsok. És a hold (...) olyan, mint egy kifényesített fazékfedő. Virginia Woolf
6. Mielőtt megismertelek, (...) az életem olyan volt, mint egy holdtalan éjszaka. Nagyon sötét, de azért akadtak csillagok, az értelem apró fénypontjai... Aztán egyszer csak te átszáguldottál az egemen, mint valami meteor, s hirtelen minden lángba borult, minden csupa szépség és ragyogás lett. Amikor elváltunk, amikor a meteor lehullt a láthatár mögé, minden elsötétült. Csakhogy a szememet már elvakította a fény: nem láttam többé a csillagokat. És így már nem volt értelme semminek. Stephenie Meyer
7. Ha nem lenne éjszaka, nem lennének csillagok. Ha nem lenne sötét, sohasem látnánk a csillagokat. Ha nem lennének sokszor monotonnak vagy unalmasnak tûnő hétköznapok, nem emelkednének ki közülük az ünnepek. És mi sem tudnánk igazán becsülni az ünnepeinket.
8. Amikor felnézek az éjszakai égboltra, eszembe jut, hogy semmi más nem vagyok, csak régóta halott csillagok hamvai. Az ember atomok összessége, amelyek meghatározott rend szerint egy rövid időre összeállnak, majd újra széthullanak. Megnyugvást találok a jelentéktelenségemben.
9. Képzeld el, hogy az idők kezdetén még nem voltak csillagok az égen. Képzeld el, hogy a csillagok nem azok, miknek gondoljuk őket. Képzeld el, hogy a távoli fények nem a messzi nap sugaraiból áradnak, hanem szárnyunkból, midőn csillagokká változunk.
10. A vallás olyan, mint az égboltozat. Minél jobban vizsgáljuk, annál több csillagot fedezünk fel rajta; és mennél sötétebb lesz körülöttünk a világ, annál fényesebbek lesznek csillagai! Zsilinszky Mihály