A nevelés szempontjából ma kevésbé érdekes a tudomány, mint az emberiség és a kultúra, melynek egyetemes hazája a nagyvilág.

Kapcsolódó idézetek

1. Mennél mûveltebb egy nép, annál kisebb szerepet játszik nála a vallás.
2. Az emberek nagy tömegei végképp elszoktak a gondolkodástól. A tudományos eredményeket nem értik, a tudományos gondolkodás szelleme nem hatja át őket. (...) Az iskola, amelynek ezen a helyzeten segíteni kellene, csak ismereteket tanít, nem a tudomány szellemét, és pláne nem ennek a szellemnek a méltánylását, vagy élvezetét.
3. Az iskola a legtöbbször képtelen megtanítani, mennyire izgalmas, milyen igézően szép lehet a tudomány vagy a matematika; megmerevedett irodalmat vagy történelmet tanítanak, a felfedezés izgalmát semmibe véve. Csíkszentmihályi Mihály
4. Nevelés teszi az embert, és az ember a hazát. Brunszvik Teréz
5. A gyerekek az emberi lélek mûködéséről, például a felnőtté és szülővé válás alapvető fontosságú kérdéseiről nem, vagy alig hallanak az iskolában. Pedig matematikus vagy irodalomtudós lényegesen kevesebb emberből lesz, mint szülő.
6. A tudománynak nincs más célja, mint emelni az emberi szellem dicsőségét. Carl Gustav Jacob Jacobi
7. A nép sajátossága eltörpül a családi, a vallási nevelés mellett.
8. Az emberek napról napra többet tudnak a világról, s egyre kevesebbet magukról. Anthony de Mello
9. A természet és az ember mûveinek látványa, s a gyakorlati élet - ezek azok az egyetemek, ahol a kortárs társadalom valódi elsajátítása folyik. Az úgynevezett iskolák viszonylag sokkal lényegtelenebbek. Elisée Reclus
10. Akármilyen elbûvölőek is az élet apró részletei, a tudomány kitûnik azzal a ragyogó képességével, hogy az általánost és egyetemest tudja elénk tárni. És az emberi viselkedés tekintetében pontosan ez a célunk: hogy bepillantást nyerjünk az egyetemesbe. Barabási Albert-László