Ugrás a tartalomra
A pamlagon engedte, hogy szeressem,
s mosolygott, ahogy karjai közt tartott,
s mohó szerelmem, akárcsak a tenger...
Kapcsolódó idézetek
-
Olykor el is mosolyodott, ráfüggesztve szemét egy percre. (...) Úgy érezte, tekintete áthatol a lelkén, mint azok a napsugarak, melyek a víz mélyére szállnak. Szerette minden számítás nélkül, nem is remélve semmit, korlátlanul; és e néma elragadtatásban, amely olyan volt, mint egy hálaima, szerette volna homlokát csókzáporban füröszteni.
Gustave Flaubert
-
És én úgy őrzöm e mosolygást,
Miként a napsugárt a tenger,
Elrejtve mélyen, szomorúan
És - végtelen nagy szerelemmel.
Juhász Gyula
-
Szeretlek, mint az anyját a gyerek
és mint a virág a tavaszt
és mint a medrét a folyó.
Mint a mosolyt az öröm, úgy szeretlek.
-
A szerelem olyan, akár, akár a tenger,
Hogy csordultig van telve szerelemmel,
Hogy sose fáradt, hogy éjjel is ébren,
Hogy amíg álmodsz, az ő szemében
Ringunk mi ketten.
30y
-
Szeretlek mint virág a napfényt,
Miként madár a zöld mezőt;
Szeretlek, mint ifjú a fátyolt;
Mit boldogsága néki szőtt.
-
S tudtam nagyszerûen, költősen szeretni,
Valaki számára egyetlenegy lenni,
Úgy-úgy elborulni részeg szerelemben,
Hogy bolond álmokban sem lehetne szebben.
Ady Endre
-
Csókkal borítván lábaid nyomát,
Csak így imádlak szótlanul tovább,
Körülfog titkolt szerelmem remegve,
Mint a liliomot a gyászos este.
Farkas Imre
-
Először a szem csókol, aztán a kezem,
mint tenger ömölsz el érzékeimen,
mint tenger ömöllek én is körül,
aztán part, s tenger összevegyül,
Szabó Lőrinc
-
Hordalak magamban,
mint száj a sóvárgást,
lehelet a csókot
és kar az ölelést
és vér a szerelmet
s szerelem az embert,
ember a világot
s a mindenség téged,
hordalak magamban,
mint létet a halál
és halált az élet!
Bartis Ferenc
-
Mint a víz egyre
morzsolsz engem s mint a part
folyton ölellek.
Markó Béla