Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

A parlamentarizmus, vagyis az a nyilvános engedély, hogy öt politikai alapvélemény között lehessen választani, nagyon sok olyan embernek hízeleg, aki függetlennek és egyéninek akar látszani és szívesen harcolna a nézeteiért. Végtére is azonban közömbös, hogy a csordára egy nézetet erőszakolnak rá, vagy öt közül választhat. - Aki az öt alapvető véleménytől eltér, és kívül áll, mindig az egész csordával találja magát szemben.

Friedrich Nietzsche
💑 Kapcsolatok 🎖️ Katonatiszt
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. A determinizmus és a szabad akarat ellentmondása azért nem létezik, mert nem ugyanarra a személyre vonatkozik. A determinizmus a külső, a szabad akarat a belső megfigyelő számára létezik. Kívülről minden előre látható. Belülről nézve érvényesül a szabad akarat. Miután pedig a kettő más-más megfigyelőre vonatkozik, nem zárják ki egymást és nem állnak ellentmondásban. Ron Aharoni
  2. A politikában az együttélésre a legerősebb akaratot a liberális demokrácia tanúsította. A liberalizmus az a politikai jogelv, mely szerint a közhatalom, noha mindenható, mérsékli magát, és még a tulajdon kárára is, gondoskodik arról, hogy az államban, melyet kormányoz, teret engedjen azoknak, akik nem hozzá, vagyis az erősebbhez, a többséghez hasonlóan gondolkodnak és éreznek. A liberalizmus (...) a legmagasabb rendû nagylelkûség... Úgy határoz, hogy együtt él az ellenséggel, sőt együtt él a gyenge ellenséggel. Valószínûtlennek látszott, hogy az emberiség ily kitûnő, ily különös, ily elegáns, ily merész, ily természetellenes dolgot elfogadjon. Ezért nem csoda, ha ugyanez az emberiség hamarosan elszánja magát arra, hogy túladjon ezen az elven... Együtt élni az ellenséggel! Az ellenzékkel kormányozni! Nem érthetetlen már ez a finomság? Semmi sem vádolja világosabban a jelent, mint az, hogy mindinkább csökken az olyan országok száma, ahol még van ellenzék. Majdnem mindenütt a homogén tömeg nehezedik a közhatalomra és elnyom, megsemmisít minden ellenzéki csoportot. A tömeg (...), nem kíván együttmaradni azzal, ami nem ő. Halálosan gyûlöl mindent, ami tőle különbözik. José Ortega y Gasset
  3. Nemzetileg, fajilag vagy vallásilag különbséget tenni ember és ember között: barbarizmus. Minden elfogulatlan és értelmileg fölvilágosodott ember számára csupán jó vagy rossz, erkölcsös vagy erkölcstelen, tehetséges vagy tehetségtelen az embertárs.
  4. Sok emberből (...) egyszerûen hiányzik a függetlenség, a szabad vélemény, az önálló állásfoglalás utáni vágy - röviden szólva, az ilyen embernek nincs egyénisége. Akinek van, az vagy össze tudja egyeztetni a társadalom összegyéniségével, vagy nem. Ha igen, akkor önként alkalmazkodik, tehát lehet szabad. Ha nem, akkor kényszerûen alkalmazkodik, vagy fellázad. Benedek István
  5. Amikor azt látom, hogy egy képviselő véleményt nyilvánít valamiről, mindig az jár a fejemben, hogy vajon az igazi véleményét hangoztatja-e, vagy valami mást, amit azért talált ki, hogy megválasszák. Richard Feynman
  6. A tudás varázslatos dolog. Ha megvan a tudásunk, akkor célirányosan tudunk cselekedni. Tudás révén önállóvá válhatunk, és ellenőrizhetjük a folyamatokat. A tudás csodaszer a kétes ideológiákkal szemben. A tudás bizakodóvá tesz. Aki érti a dolgokat, arra nem lehet csak úgy ráijeszteni. A populizmusnak, bármilyen nyájas alakban fröcsögjön is, nem érdeke a differenciált gondolkodás. A populizmus csak a leegyszerûsített gondolkodásban képes túlélni, így aztán mindent megtesz, hogy táplálja a félelmeket és az előítéleteket, hogy összeesküvés-elméleteket terjesszen, hogy tudatlanságban tartsa az embereket, és gyûlöletet szítson a bûnbakokkal szemben. A populisták a múltat ígérik, és közben eljátsszák a jövőt. Államérdekké nyilvánítják az ostobaságot. Hogy mindez hová vezet, azt megtanulhatjuk a saját történelmünkből. Frank Schätzing
  7. Alapvetően kétfajta nacionalizmus létezik: egy belső és egy külső. A belső nacionalizmus azt jelenti, hogy valamilyen okból azt képzelem, jobb vagyok másoknál, az általam beszélt nyelv magasabb rendû a többi nyelvnél, az általam belakott kultúra értékesebb a többi kultúránál, és még a véleményemnek is nagyobb a súlya másokéhoz képest, mert történetesen ebben az országban születtem. Miért? Azért, mert csak. De még akkor is, ha netán jobbnak tartom magam másoknál, az még nem jelenti, hogy rá kellene kényszerítenem a véleményemet a környezetemre. Tisztában lehetek vele, hogy a nyelvem, kultúrám, véleményem szubjektív szempontból jobb, ugyanakkor azt is tudom, hogy a különböző hátterû és kultúrájú embereknek megvan a joguk hozzá, hogy másképpen gondolkozzanak, sőt ahhoz is, hogy hozzám hasonlóan ők is ápolják a saját belső nacionalizmusukat, ami ellen ugyanúgy semmilyen kifogást nem emelhetek, ahogyan ők sem kifogásolhatják az enyémet. Kicsit olyan ez, mint amikor valaki undorodik az alkoholtól, de nincs kifogása az ellen, ha mások néha legurítanak egy pohárkával. A külső nacionalizmus ezzel szemben azt a meggyőződést jelenti, amikor úgy vélem, hogy a nyelvem, a kultúrám és a véleményem objektíve is értékesebb és felsőbbrendû a többihez képest, és amikor magától értetődőnek tekintem, hogy mindazokat, akik ezzel esetleg nem értenek egyet, meg kell győzni az igazamról - akár erőszak alkalmazásával is. Szergej Geraszimov
  8. Hiába a legtisztább szándék, a nép dönt. A nép viszont nem biztos, hogy szekuláris államban, európai típusú demokráciában akar élni, nem biztos, hogy civil államot akar. Ennek a kinyilvánítása azonban még mindig demokratikus alapjog.
  9. Mennél hosszabb időre tudja magához ragadni a szót egy politikus, annál többet szerepel, annál nagyobb tekintélyt vív ki magának, annál többen szavaznak rá és így annál nagyobb hatalma lesz. Az embernél a társalkodás nem szükségszerûen szinonim a kommunikálással.
  10. Demokrácia. Ahol boldog-boldogtalan szavazhat arról, ki irányítson, pedig a legtöbbek döntésében nincs helye az észérveknek. Nem is lehet, hiszen nem is látják át a folyamatokat. Aztán az emberek mindig rájönnek, hogy nem egy új messiás került hatalomra, hanem csak egy hozzájuk hasonló ember, aki, ha kell, hazudik, ha kell, manipulál, lop, csal, piszkos üzelmekbe keveredik. És gyakorta a legrosszabb embertípus áll politikusnak, illetve a legrosszabb embertípusból válik sikeres politikus. Brandon Hackett
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat