Ugrás a tartalomra
A pillanat gyakran nem múlik el nyomtalanul, hanem tovább él bennünk, és olykor megdöbbentő felismerésre juthatunk önmagunkkal kapcsolatban. Ezek a megvilágosodás pillanatai.
Kapcsolódó idézetek
-
Telnek-múlnak a pillanatok, az idő gyors villanásai. Mégis ezeknek a pillanatoknak lehet a legmélyebb hatásuk az életünkre. Vagy megragadjuk és a saját hasznunkra fordítjuk, vagy elszalasztjuk őket. Úgy hiszem, azok a pillanatok maradnak velünk a legkitartóbban, amiket elhalasztunk, mert a megbánás olyasmi, ami soha nem hagy el minket.
-
Életünkben elérkeznek azok a pillanatok, amikor nyitottak vagyunk új információkra. Egészen addig, valami majd kiszúrja a szemünket, de mi mégsem vesszük észre.
Andrew Matthews
-
Vannak olyan pillanatok, amikor az élet forgatagában vergődünk, amikor szembesülünk a születéssel és az elmúlással, amikor szembesülünk a természet vagy a szeretet szépségeivel, vagy amikor megismerjük az iszonyatos magányt - pillanatok, amelyek során hirtelen belénk hasít a szent és csodálatos felismerés, amikor végre meglátjuk a dolgok lényegét.
Mary Doria Russell
-
Nem szabad mindenről megfeledkezve átadnunk magunkat az élet boldog szakaszainak. A pillanat nagyon is mulandó, különösen az, amikor legyőzhetetlennek érzi magát az ember.
Lucinda Riley
-
Az életünk csupa bizonytalanság, és rengeteg a csüggesztő, sőt ijesztő körülmény, de ha kitartunk és megőrizzük a szívünk tisztaságát, a teljes megvilágosodás lesz a jutalmunk - a pillanat, amikor mindaz, ami addig történt velünk, hirtelen egyetlen elkerülhetetlen folyamat részeként tûnik fel, és annak az új, izgalmas életnek a küszöbén találjuk magunkat, ami kezdettől fogva nekünk rendeltetett.
Amor Towles
-
A pillanat megélése nem azt jelenti, hogy nem gondolunk a jövővel. Pusztán annyit jelent, hogy figyelmet szentelünk valós idejû tapasztalatainknak, s tudjuk (tudomásul vesszük), mi történik valójában.
-
Némely pillanat szinte tökéletes, tele fénnyel, reménnyel és nevetéssel. Az ilyen pillanatok örökké velünk maradnak.
-
Szükségünk van azokra a pillanatokra, amikor rádöbbenünk, valami nincs rendben velünk, valami hibádzik, nem vagyunk tökéletesek, nem vagyunk bûntelenek. A bûn pillanatai, a megbánás pillanatai, azok a pillanatok, amikor önbecsülésünk alábbhagy, amikor kínzóan elégedetlenek vagyunk magunkkal - mindez elengedhetetlen a fejlődésünkhöz.
-
Vannak olyan pillanatok, amikor annyira átjár minket az élet maga, hogy a pillanat múltával egyszerûen... üresnek érezzük magunkat. És amikor ez megtörténik, bármit megtennénk azért, hogy újra azt érezzük, hogy élünk.
-
Vannak pillanatok, amik belénk égnek, visszavonhatatlanul velünk maradnak és elkísérnek, amíg élünk. Sajnos, néha a rosszra valamiért könnyebb emlékezni, mint a jóra.