A politikai kampány nem egy értelmiségi mûfaj, mert az a látszatról, a hiedelmekről, a vágyakról szól, és nem morális kérdésekről, és néha a legidiótább okok miatt választanak meg egy-egy jelöltet az emberek.

Kapcsolódó idézetek

1. A nyugati átlagszavazó alultájékozott és közönyös, nem csoda hát, ha a modern politika az ő megtévesztéséről szól. Ebből egyenesen következik, hogy a legfontosabb kérdés nem az, hogy mit tudnak az emberek a politikáról, hanem hogy mit nem. Egy lépéssel közelebb is jutunk így ahhoz, hogy miért fölösleges racionális érvekkel fárasztani magukat a politikusoknak, és miért érdemes inkább az érzelmekre hatni. Kálmán Olga
2. A politika bizony politika, és döntéseit a célszerûség diktálja, nem a formális igazság. Mika Waltari
3. A politika olyan, mint a foci, legalábbis amennyiben mindenki azt gondolja, hogy ért hozzá, s különösen így van ez a politikai kampányokkal. Kampányidőszakban elemzők, újságírók és egyszerû választók garmadája adja folyamatosan a tanácsokat, mit kellene tenni az általuk kívánt politikai oldal győzelme érdekében. Az embernek egy-egy kampány során az lehet a benyomása, több szó esik arról, hogy különböző véleményformálók szerint jól vagy rosszul kampányol egy-egy párt, mint arról, pontosan melyik párt milyen programot kínál az országnak. Tóth Csaba
4. A politikai viták nem olyanok, mint a zsûri előtt rendezett, professzionális egyetemi vagy szakmai viták, ahol a logikai koherencia és a retorikai képesség alapján pontozzák a szereplőket. A politikai vitákat nem mindig a jobb szónok nyeri, hanem az, aki szimpatikusabbnak és felkészültebbnek tûnik. Tóth Csaba
5. A propaganda abban különbözik a reklámozástól, hogy a reklám maximum arra képes, hogy rávegyen valakit először kipróbálni egy terméket - ha a termék minősége nem elégíti ki a szükségleteidet vagy az elvárásaidat, akkor egyszerûen nem fogod újra megvenni azt. A propaganda azonban egészen más. A reklámozás a választásra és az önérdekre apellál; a propaganda arra használja a retorikát, hogy erkölcsileg igazolja a választás és az önérdek hiányát. A reklámozás csak egy egyszeri keresletet tud stimulálni; a propaganda permanensen elnyomja a racionalitást. A reklámozás általában a következményekből kiinduló érvelést alkalmazza (jobban fogsz járni); a propaganda mindig erkölcsi érvelést alkalmaz (gonosz vagy, ha kételkedsz). Stefan Molyneux
6. Egy politikai kampány olyannyira sok elemből áll, hogy utólag nagyon nehéz igazságot tenni, melyiken múlt a siker vagy a kudarc, kinek volt igaza, mit kellett vagy nem kellett volna tenni a győzelemért. Tóth Csaba
7. Egy választást nem lehet megnyerni azzal, hogy kimondjuk azt, ami van - a választást azzal lehet megnyerni, ha azt mondjuk, amit az emberek hallani akarnak. Malena Ernman
8. A szavazók azt szeretnék, ha a politikusok nehéz problémákat orvosolnának, amelyek hosszú távú erőfeszítéseket kívánnak meg: közlekedés, egészségügy, gazdasági fejlődés, külügyek stb. A politikusok érdeke azonban az, hogy a maguk hasznát keressék (megválasztassák magukat; anyagi támogatást szerezzenek; megszilárdítsák a hatalmukat), és rövid távon profitáljanak. És bármennyire nem tetszik a viselkedésük, ők csupán azt teszik, amire a jelenlegi rendszer készteti őket. Steven D. Levitt
9. A politika világában a cégér nem más, mint a politikai kampány: a politikai erők a kampány során próbálják meggyőzni a választókat, hogy a portékájuk, vagyis politikusaik, programjuk, az ország jövőjével kapcsolatos víziójuk jó. Tóth Csaba
10. Az újságért az emberek pénzt adnak, ez nem olyan valami, mint a plakát, mert a plakátért a pártok adnak pénzt, és azt írnak rá, amit akarnak. Ezért viszont az olvasók adnak pénzt, és ők tudni akarják, hogy tisztességesen viselkedtünk velük szemben. Megérzik az ellenkezőjét.