A pszichológiai immunrendszer azon munkálkodik, hogy ne utáljuk magunkat túlzottan a kudarcainkért, a sikereinkért viszont magunknak tulajdonítsuk az érdemet. Így hajlamosak vagyunk balfogásainkért az égvilágon mindenki mást hibáztatni.

Kapcsolódó idézetek

1. A beszéd a saját mentális immunrendszerünk egyik nagyon fontos része. Ha beszélünk a problémáinkról, akkor gyakran "maguktól" megoldódnak. Tulajdonképpen ilyenkor a beszélgetés közben építünk egy olyan összefüggésrendszert, amelynek a segítségével rájövünk dolgokra. Más megvilágításba kerülnek a problémák, új ötleteink támadnak, vagy egyszerûen csak megkönnyebbülünk, hogy valakinek elmondhattuk őket. Ezért van az, hogy hálásak vagyunk akkor is, ha valaki jó hallgatóság, és egyáltalán nem lát el tanácsokkal a gondunkra vonatkozóan. Szertics Gergely
2. Az önmagunk iránti nagylelkûséggel nincs problémánk. Noha mások erkölcsi felelősségét túlhangsúlyozzuk, önmagunkkal szemben jóval elnézőbbek vagyunk. Hajlunk arra, hogy magunkról a legjobbat feltételezzük, és magatartásunkért a külső körülményeket, másokat vagy szépséghibáinkat okoljuk.
3. Az immunrendszer az élni akarás függvénye. Az egyik élteti a másikat. Feldmár András
4. Az immunrendszer nem pusztán annak eszköze, hogy csillapodjon a köhögésünk. Elválaszthatatlanul kapcsolódik gyakorlatilag minden más életmûködésünkhöz. Miközben központi jelentősége van az életben maradásunk szempontjából, valószínûleg szerepe van a halálunkban is, vagy azért, mert csődöt mond, vagy, mert túlságosan is mûködik.
5. Úgy van ez, mint egy rendkívül tehetséges embernél, akinek állandó inputra van szüksége, különben unatkozik, és hülyeségeket csinál. Az immunrendszernek sok mindennel meg kell ismerkednie, hogy megszerezze a szükséges tudást, a megfelelő védekezőképességet, a hatékony ütőerőt, de a bölcsességet és toleranciát is.
6. A legtöbben másokat hibáztatunk azokért a dolgokért, amik nem mûködnek az életünkben. A házastársunk a hibás a boldogtalan családi otthon miatt, a főnökünk a hibás a munkahelyi stressz miatt, egy idegen a hibás, amiért forgalmi dugóba kerültünk, és persze a szüleink a hibásak, amiért megrekedtünk. Mindenhol a felelősöket keressük, ez azonban nem más, mint önmagunk mentegetése. Ha másokra kenjük a felelősséget az életünk miatt, biztosan boldogtalanok leszünk, hiszen így csak az áldozatot játsszuk. Robin Sharma
7. Könnyebb és fájdalommentesebb hibáztatnunk a másikat, mint szembenézni a saját hibáinkkal, sőt bûneinkkel. De ha a szándék meg is van arra, hogy elsősorban magunkkal foglalkozzunk, és tárjuk fel a saját felelősségünket, olyan gátak, lelki sorompók, masszív védelmi rendszerek akadályoznak, hogy sokszor közelébe sem kerülünk az igazságnak.
8. A testünk képes elfeledtetni velünk a hatalmas kínokkal járó dolgokat. Ez a védekezési mechanizmusa, és a legtöbbször jól mûködik.
9. Nem kell sajnálni magunkat, hibáztatni a másikat. Az összes energiánkat arra kell fordítani, hogy mi legyen a következő lépés. Az embert nagyon sok negatív hatás éri élete során, de nem azt kell nézni, hogy a másik ember - a feleségem, férjem, gyerekem, kollégám, főnököm, szomszédom - mit tesz. (...) Tehát azok az emberek, akik az életünket megpróbálják nehezebbé tenni, valójában sokat segítenek nekünk. Felkészítenek bennünket arra, hogy még jobbak legyünk, harcoljunk. Karikó Katalin
10. Mert hiszen az emberre mi van rábízva? Saját maga. A saját élete. Joga van magát megvédeni. És fel is kell építenie a saját belső védelmi rendszerét, mert a külvilágtól ezt a legtöbb esetben hiába várja. Popper Péter