A régészt mindig fel lehet ismerni. (...) Soha nem az eget nézi, nem is a hegyeket, és nem érdeklik a természet szépségei. Lehajtott fejjel jár, mindig keresgél.

Kapcsolódó idézetek

1. A régész, tekintettel arra, hogy a földet kutatja, többnyire lefelé néz. Az okos régész, hogy elkerülje az örökös lenézéssel járó nyaki kellemetlenségeket, igyekszik minden alkalmat megragadni a felnézésre: a régész tehát felnéz a nagy elődökre, a múlt jeleseire, a szakma krémjére.
2. A természet, a maga ravasz módján, egyszerû. Csakhogy éppen ezek az egyszerûségek nem mutatkoznak meg nekünk közvetlenül. Ehelyett a természet rejtvényeket hagy a matematikus-detektíveknek, hogy megfejtsék azokat. Ian Nicholas Stewart
3. Érdekes az ember. Soha nem becsüli, amije van, mindig a másé kell.
4. Elborzasztó látvány egy állandóan higgadt, szenvtelen ember, aki soha nem adja jelét örömének, bánatának, szeretetének, féltésének, haragjának, megelégedettségének. Popper Péter
5. Ha feltárják a maradványokat, eltûnik valami értékes, a mulandóság tudata. Az idő kézzelfoghatósága. A régészet olyan, mint a morfium: amikor meg akarja menteni a testet, megöli a lelket. David Van Reybrouck
6. Tudod, mit nem látsz soha egy keresztrejtvényben? "Menj", vagy hasonló szavakat. Ez a szó nem izgi. De az "elszelel" annál inkább. Az élet ebben hasonlít a rejtvényekre: csak akkor uncsi, ha nincs benned kalandvágy.
7. A régészek csak azt nézik meg, ami a lábuk előtt hever. Az ég és a mennyország nem létezik számukra. Agatha Christie
8. Az ember mindig csak előrenéz, a vélelmezett cél felé, és soha nem oldalra, ahol azok a pillanatok vannak, amelyekért érdemes útra kelni. Daniel Glattauer
9. A tudós gyakran kételkedik, a tudatlan ritkán, a bolond soha.
10. Nehéz kiismerni az embert. Nem is nehéz: lehetetlen. Nincsenek jó emberismerők, csak hazugok vannak. Magunkat sem ismerjük, nemhogy másokat. Olyan ember még nem élt a földön, aki a halálos ágyán azt állíthatta volna, hogy ismerte önmagát. Az ember örök rejtély. Önmaga előtt is. Száraz Miklós György