A régmúlt boldogság olyan, mint a széthulló test: magán viseli a vonásait annak, ami volt, és ami nem lesz soha többé.

Kapcsolódó idézetek

1. A boldogság egy állapot, éppúgy, mint a fájdalom. Ha elmúlik, elmúlik. Nyomtalanul. Bernlef
2. A múlt olyan, mint egy törött tükör kirakósa: megvágod magad, ahogy megpróbálod a darabjait összeilleszteni. A tükörkép eltorzul, és te vele változol.
3. Az embernek erőt kell vennie magán, és szakítania kell a múlttal. Nincs értelme a kihunyt boldogság hamván folytatni az életet. Nevil Shute
4. Ha vissza kellene néznem az életemre, hogy kijelöljek egy boldog pillanatot, akkor azt is tudnám, hogy az a pillanat ott maradt a múltban. Hogy soha többé nem hatna ugyanazzal az erővel. És ez nagyon fáj. Cecilie Enger
5. A boldogtalan szerelem is betegség, ugyanúgy zajlik le, mint a testi megbetegedés. Fejlődik és rosszabbodik, vagy javul és megszûnik, nem marad állandóan egyforma.
6. A boldogság, éppúgy, mint a szeretet: tünemény. Jön és megy, éppen azokat hagyja cserben, akik csupán vágynak rá, de semmit nem tesznek érte.
7. A hiányérzet olyan, mint egy üres váza, ami lezuhant az asztalról, s darabokra tört. Már nem lehet összerakni, csak arra lehet gondolni, hogy milyen volt épen, vagy milyen lehetne, ha ép volna. Cseh Katalin
8. A csalódások olyan fájók, hogy ugyanazon kívánságunk későbbi teljesülése sem feledtetheti: a boldogság örök elvesztéseként raktározódnak el. Thomas Hardy
9. A múlt csak visszahúzza az embert. Olyan, mint egy háló. Az a fajta, amibe belegabalyodik az ember, és megfullad.
10. A magány olyan, mint a tenger hullámai: váratlanul átcsap rajtad, és elborít, de mire észreveszed, már el is tûnt, és ez ismétlődik újra és újra.