A boldogság, éppúgy, mint a szeretet: tünemény. Jön és megy, éppen azokat hagyja cserben, akik csupán vágynak rá, de semmit nem tesznek érte.

Kapcsolódó idézetek

1. A boldogság egy állapot, éppúgy, mint a fájdalom. Ha elmúlik, elmúlik. Nyomtalanul. Bernlef
2. A boldogság nem állandó, hanem hol jön, hol megy. Egyszer csak fölbukkan, majd kipukkad, mint a buborék, és eltûnik.
3. A boldogság: kurta és tünékeny, nem egy állapot, amire törekednie érdemes, amiben élni próbálhatna, hanem olyasvalami, amit meg kell ragadnia, amikor elérkezik, azután kapaszkodnia belé, ameddig csak bír.
4. A boldogság olyan, mint a szeretet, amit szintén ki kell érdemelni. Az ember nem követelheti a boldogságot.
5. A boldogság szeretet kérdése, semmi másé. Aki szeretni tud, az boldog ember. Hermann Hesse
6. A boldogság egy állapot, ami addig tart, amíg hiszel benne, jön ő, ha hívod, de ha félsz tőle, eltûnik az életedből. Na nem mintha olyan messzire menne. Ott lesz ő mindig körülötted, csak lehet, hogy nem fogod észrevenni. Tenni kell érte, hogy meglásd. Elfogadja, ha nem törődsz vele, és azt is, ha befogadod. Õ ilyen. Feltétel nélkül létezik. De neked kell hinned benne. Oravecz Nóra
7. A boldogság, és azok, akik boldogok. Csak azt kapják, amit megérdemelnek. Albert Camus
8. A boldogság csak ilyen. Mindig rendkívüli szenvedés tövében terem meg, s éppoly rendkívüli, mint az a szenvedés, mely hirtelenül elmúlik. De nem tart sokáig, mert megszokjuk. Csak átmenet, közjáték. Talán nem is egyéb, mint a szenvedés hiánya. Kosztolányi Dezső
9. Nincs boldogság. A boldogság csak a boldogtalanság szünetelése. Jules Renard
10. A boldogság törékeny dolog. Semmi tartósat nem lehet rá építeni. Csak a kötelesség maradandó.