Ugrás a tartalomra
A régmúlt idők vallási alakjai közül egyedül Buddha nem állította magáról, hogy isten, vagy hogy Istennel kommunikál. A többiek mind Istennek vagy Isten fiának állítják be magukat, illetve azt állítják, hogy Isten szavainak közvetítői. Buddha ellenben mindössze annyit mondott, hogy nincs Isten. A világegyetem egésze szent, az emberi lények szentek, az összes érző lény szent, és munkálkodással elérheti a megvilágosodást, egyedül a napi életünkre kell odafigyelnünk, a középútra, hálát adni és imádkozni is napi tevékenységeinkkel tudunk. Ez a legkevésbé követelőző minden vallás közül.
Kapcsolódó idézetek
-
Érdekes alak volt ez a Buddha. Nem állította, hogy van isten, de nem is tagadta. Azt mondta: rövidlátásra vall mind az állítás, mind a tagadás. (...) Mert ha nincs isten (...), akkor nem is lehet befolyása az emberek létére és boldogságára. Ha pedig van, akkor ő sem vonhatja ki magát az élet végtelen körforgásának törvénye alól.
-
Valamennyien istenek vagyunk, mondta Buddha. Valamennyien tudunk mindent. Csak meg kell nyitnunk az elménket, hogy meghalljuk saját bölcsességünket.
Dan Brown
-
Hogyan lehet, hogy alig akad olyan nagy vallás, amelyik a tudományra tekintve így szólt volna: "Hiszen ez jobb, mint gondoltuk! Az Univerzum sokkal nagyobb, mint ahogy a prófétáink mondták, nagyszerûbb, kifinomultabb, elegánsabb"? Ehelyett kijelentik: "Nem, nem, nem! Az én istenem egy kis istenke, és azt akarom, hogy az is maradjon." Az a vallás, legyen akár régi, akár új, amelyik olyannak hangsúlyozza az Univerzum fenségességét, amilyennek a modem tudomány feltárja, a tisztelet és áhítat olyan tartalékjait mozgatná meg, amilyenről a hagyományos vallások nem is álmodozhatnak.
Carl Sagan
-
Ne azt mondd, hogy "Isten"! Azt mondd, hogy "Szentség". Az Ember Szentsége. Minden egyéb csupán ismertetőjel, öltözék, megjelenés, csel, elkeseredés, kétségbeesett kiáltás a sötétbe és a csendbe. Az Ember Szentségét nem lehet elképzelni vagy megragadni. De közben viszonyulni, ragaszkodni lehet hozzá, mint valami konkrét, valóságos dologhoz. (...) Olyan dolgok történnek körülöttünk, melyeket érzékszerveinkkel nem érzékelünk, de amelyek szüntelenül hatnak ránk.
Ingmar Bergman
-
A legtöbb jelenlegi és korábban létező vallás szerint valamilyen isten teremtette a Világegyetemet, az életet és az emberi tudatot, aki napi rendszerességgel beavatkozik a dolgok menetébe, különösen, ha fohászkodunk hozzá. A tudományos gondolkodás elveti ezt a szcenáriót, s igen burkoltan a vallást téveszmének nevezi, rendszerint nem a saját nevében, hanem gyáván, az ateizmus leple alá rejtőzve. Valójában az egyes vallások is téveszmének tartják az összes többi vallást, a tudomány ehhez a nagy számhoz csupán egyet hozzáad.
Boldogkői Zsolt
-
A vallás nem más, mint az igazság keresésének útja. A vallás nem az igazság. A vallás csak egy út. És minden ember másik úton jár.
Anita Moorjani
-
Mielőtt megértenénk a tudományt, természetes azt hinni, hogy Isten teremtette a Világegyetemet. Most már azonban a tudomány meggyőző magyarázatot kínál erre. Mindent tudunk, amit Isten tudhatna, ha létezne. De nem létezik.
Stephen Hawking
-
Csak a vallás állítja magáról, hogy a bizonyosságot hirdeti. Más szóval: csak a hit mentes a kételyektől, de a hívők közül szemlátomást csak keveseket zavar, hogy ahány vallás, mind-mind más megoldást kínál.
Luigi Luca Cavalli-Sforza
-
Sok vallás van a világon, közöttük nem egy olyan értékes, ismeretekkel teljes, amelyeknek több követője van, mint a kereszténységnek. Buddha, Konfucius, vagy Mohamed sok bölcsességet gyûjtött össze - de egyik sem tette meg, amit Krisztus: nem adta önmagát váltságul a benne hívők bûneiért.
Kiss Ferenc
-
Az embereknek azt mondják, hogy eredendően rosszak vagy bûnösek, és az egyetlen módja, hogy jóvá váljanak, ha az életük feletti kontrollt átadják a vallásnak. Mivel semmi bizonyíték nincsen ezekre az állításokra, a vallás tulajdonképpen egy képzeletbeli problémát hoz létre, hogy aztán egy képzeletbeli megoldást adjon rá.