A sírbolt a hermetika foglalata, összessége, csakúgy, mint az edény, a jól záródó kristálylombik, amelyben az anyagot végső átváltozásra, megtisztulásra kényszerítik.

Kapcsolódó idézetek

1. Mi nekem ez a föld? Temető. Mi nekem az égbolt? Szemfedő. Mi nekem az élet? Siralom, Benne árvaságom Siratom. Fülöp Áron
2. A sír nem csupán egy gödör, amelybe elásnak egy holttestet vagy egy urnát, hanem menedékhely a szeretteink szívének, akiket az elhunytak hátrahagynak.
3. Ami tudatos, az ki van téve az enyészet kényének-kedvének, de ami tudat alatti, az nagyjából örök és változatlan. Mint ahogyan a sírleletek fennmaradása is annak köszönhető, hogy valamikor eltemették ezeket. Sigmund Freud
4. Kell, hogy a halálnak fátyola a sírnak szemérme legyen. Itt nincs fátyol, nincs szemérem. Ez cinikus, nyílt rohadás. Vakmerőség a haláltól, hogy ilyen nyíltan mutatja mûvét. Megsérti a derült természetet, ha mûhelyén, a síron kívül dolgozik. E lényt kifosztották. Kifosztani egy kifosztottat: könyörtelen befejezés. Nem volt már a csontjában velő, bél nem volt hasában, hangja nem volt torkában. A holttest zseb, melyet a halál kifordít és kiürít. Ha valaha volt egyénisége, most hol van? Talán még ott van, de ezt elgondolni is rettenetes. Valami imbolygó, valami megláncolt körül, lehet-e ennél gyászosabbat elképzelni a sötétben? Victor Hugo
5. Élet: az anyag olyan komplex rendszerû szervezettségi állapota, melyben más kémiai anyagok átalakításával önmaga fenntartására energiát szabadít fel, és az átalakítás során a kémiai anyagokat felhasználva képessé válik a homeosztázisra. Szélesi Sándor
6. Mindegyik temetéssel eggyel könnyebb elfogadni a halált. Minden ember halálában meghal belőlünk is egy darab. Talán ez fáj a legjobban. Ezért mennek ki a temetőbe, hogy átéljék ezt a fájdalmat. Magukat siratják egy idő után a siratás leple alatt. Kollár-Klemencz László
7. A gyászban sok szépség van. S az átváltozásban, a búcsúban, a fájdalomban mindig megérzem a magasabb világ jelenlétét. Lelkünk soha sincs olyan közel az örök Valósághoz, mint a temetőben. Itt vége az őrületnek, a káprázatnak és a hazugságnak, és a lét éppen olyan meztelenné válik, mint a megszületés pillanatában. Nincs már gazdag és szegény, ellenség és barát - a falak leomlanak, és megszûnik az esztelen loholás. Müller Péter
8. Mintha egy gyertya meggyújtása, vagy egy ima elmondása mindent rendbe hozna. (...) Mert legvégül ha elveszítünk valakit, az összes gyertya, az összes imádság sem teszi semmisé a tényt, hogy nem marad másunk, mint egy lyuk az életünkben, ott, ahol régebben az a valaki volt, akit szerettünk. És egy sírkő, egy születési dátummal.
9. A titokra (...) azt mondjuk, hogy súlyos és nehéz, sötét és mérgező. Vagyis kifejezzük azt, ahogy a testünkre, illetve az egész létezésünkre hat. A titok ugyanis tényleg súly, amit cipelni kell.
10. Nap mint nap milliók állnak a teli szekrényük előtt, és arra gondolnak, hogy nincs mit felvenniük. A jól szervezett embereknek viszont van! Ugye, milyen jó lenne, ha a szekrényedben minden jó lenne rád, jól állna, és pont a te stílusodat tükrözné? Érzelmileg és anyagilag is jól járnál vele. A lomtalanítás azt jelenti, hogy megszabadulsz attól, amire nincs szükséged, és cserébe megtalálsz mindent, amire van. Nincs több idegeskedés, szépen előkerül, ami kell, és ezzel időt spórolsz. Geralin Thomas