Ugrás a tartalomra
A szavak papírra vetett könnyek. A könnyek kicsorduló szavak. Nélkülük egyetlen öröm sem ragyog, egyetlen bánat sem ér véget. Ezért hát köszönöm a könnyeidet.
Kapcsolódó idézetek
-
A könny a lélek vére. Ha néha megengeded, hogy kicsorduljon, magával viszi a fájdalmadat.
A. O. Esther
-
A könnyeknek szentségük van. A könnyek nem a gyöngeség jelei, hanem az erőé. Választékosabban beszélnek, mint tízezer nyelv. Az elsöprő fájdalom, a mély bûnbánat és a kimondhatatlan szeretet hírnökei.
Washington Irving
-
A könnyeknek szentségük van. A könnyek nem a gyöngeség jelei, hanem az erőé. Választékosabban beszélnek, mint tízezer nyelv. Az elsöprő fájdalom, a mély bûnbánat és a kimondhatatlan szeretet hírnökei.
Washington Irving
-
A könny végtelenül fontos nyelvezet. Vannak olyan pillanatok, amikor a szavak nem tudnak beszélni, csak a könnyek.
Osho
-
Soha ne becsüld alá a könnyek csodáját! Ezek a gyógyulás vizei és az öröm folyamai lehetnek. Néha a könnyek a legmegfelelőbb szavak, amiket a szív szólni képes.
William Paul Young
-
Az öröm könnyei,
A fájdalom könnyei,
Mind egyformán csorognak az arcodon.
-
Nem mindig áldásosak a könnyek. Jólesők és gyógyítók, mikor hosszú gyülekezés után végre kiömlenek a szívből - előbb nehezen, majd egyre könnyebben és édesebben; a fájdalom néma kínja megenyhül általuk... De vannak hideg, fukaran szivárgó könnyek, cseppenként szorítja ki őket a szívből a súlyosan és mozdíthatatlanul reá települt bánat: ezek örömtelen könnyek és nem adnak enyhülést.
Ivan Szergejevics Turgenyev
-
Ha rám gondolsz,
Ha megcsókolsz,
Ha megbántasz,
Mosolyoddal kárpótolsz.
Ha nincs tovább,
Ha nincs már több,
Egy lap őrzi emlékül,
Mit is rejt a könny.
Children of Distance
-
S könnyek fakadnak szemeimből,
Kicsordulnak, patakzanak;
Ajkamra jőnek, egyre jőnek,
Kitörnek a panaszszavak.
S mikorra szívem összeroskad,
Mikorra könnyem mind kihull:
Többé nem érzek semmit - semmit
Az élet fájdalmaibul.
-
Ha könny a gyöngy:
A fagyöngyök az erdő könnyei,
Parányi könnyek, mozdulatlanok,
Fák sudarára fagyott sóhajok,
Az erdő gyöngybefagyott bánata.
Reményik Sándor