A szellemi tudás befogadásának lélekállapota az alázat, módja az átélés. A létezés, vagy ha úgy tetszik, önmagunk mélységének átélése: innen már nincs hova süllyedni. Itt már nem véd sem hatalom, sem pénz, sem szerep, sem hírnév. Még a hazugság sem.

Kapcsolódó idézetek

1. Az alázat az igazi tudás és az igaz megismerés kapuja. Minden nagy tett, minden valódi erkölcsi és szellemi erőfeszítés előfeltétele. Már a dolgok természetéből fakad, hogy aki feladatán elmélyül - "megfeledkezik önmagáról". A hiúság, az önzés, az érdek nem csak erkölcsi rossz, de szellemi akadály is, s nem egy kitûnő alkotást fosztott meg attól hiú tökélye, hogy valóban közkincs, halhatatlan alkotás legyen. Pilinszky János
2. A megelégedettség az elfogadás és az alázat nyomában jár. Akkor köszönt ránk, ha nem akarunk többé mások lenni, mint amik vagyunk, ha nem törekszünk arra, hogy megfeleljünk az önmagunkról kialakított nagyzoló képnek, hanem meghajolunk az élet teljessége előtt, és hagyjuk, hogy hatalmas árja magával ragadjon. David Grayson
3. Megismerés erkölcsi nemesedés nélkül: csak a kifinomult kíváncsiság kielégítése. Megismerésünkkel fel kell emelkednünk a szellemiséghez, hogy a szellemiség ereje áthassa egész életünket. Rudolf Steiner
4. A tudás a létezés hatalma. A közösség a létezés erkölcse. Az öröm a létezés értelme. Szimeonov Todor
5. Nekem haladás kell, tárgyilagos gondolkozás, nyitott szellem, tudás. Nekem élet kell. Evilági, mostani élet. Nincs rá ürügyem, hogy ne ezt akarjam élni.
6. Nem a tudás, hanem a tanulás, nem a birtoklás, hanem a megszerzés, nem az ittlét, hanem az idejövetel az, ami a legnagyobb kielégülést biztosítja. Carl Friedrich Gauss
7. Bezárkózni, elcsendesedni, elnémulni, magunkba fordulni és abbahagyni a megérteni, tudni és tenni akarást. Az ellenállás teljes hiánya, egy önként választott remeteség, épp egy pillanattal azelőtt, hogy kompromisszumot kellene kötni a valósággal. Roberto Saviano
8. Az igaz alázatos minden teremtménnyel együtt érez és mindeniknek ismeri s tiszteli erényeit. S mert semmit és senkit nem becsmérel le, érzi, hogy mindeniknek megvan a maga rejtett értéke. Semmi és senki sincs, ami vagy aki ne volna szükséges e világon. Minden léleknek megvan a maga becse, a maga méze, melyet másban meg nem találni, épp ezért mindenki szeretetre érdemes.
9. Valóságos létezésem nem azonos egyéniségemmel: nem múltbeli tapasztalataim anekdotaszerû szerény történetével, családommal, birtokaimmal, címeimmel és hatáskörömmel azonos, hanem azzal, ami az engem befogadó világból, a kultúrából, amely formát ad neki és élteti, bennem él és önmagát felülmúlja.
10. Az ember felülemelkedhet a dolgokon, és az igazi lelki nagyságból fakadó, őszinte közönnyel nézheti, amint az élete hol felível, hol a mélybe zuhan. Az ember tekinthet úgy a saját törekvéseire, mintha az egész csak hiúságok maszkabálja, bolondok tánca volna. Philippa Gregory