A szerelem két szólamban előadott dal, időnként összecseng a két előadó hangja. Duettben érezni és élni - erre születni kell.

Kapcsolódó idézetek

1. A zene egyszerre fejezi ki a szerelmet és az elválást. Egyszóval az életet fejezi ki.
2. Szenvedni, szeretni, remélni születtem, remélek, szeretek és szenvedek! Életem története két sorban elfér: a szerelem éltet, s csak egy szerelmem van: TE! Roger Martin du Gard
3. A szerelem: az a törekvés, hogy két fél-ember egy egésszé egyesüljön. Nagy Endre
4. Csak szenvedélyesen érdemes élni. Mindannyian egy szenvedélyes pillanatban lettünk teremtve, mert a szerelem egy kötelék két ember között, két szív között, két test között. Az életben mindennek a szenvedélyről kell szólnia. A szerelem is erről az érzésről szól, és ha ez hiányzik két ember kapcsolatából, akkor megette a fene az egészet. Samantha Vérant
5. A szeretet nem szóló, hanem duett: ha az egyiknél eltûnik, elnémul a dal! Adelbert von Chamisso
6. A szerelem: páros tánc: a kettő eggyé válik benne. (...) Hasonlít a "szeretet"-re, de nem az. A szeretetben sok mindenki van. De a szerelemben csak egy. Müller Péter
7. A szerelem olyan, mint egy dal. Néhány szerelmi történetnek hosszan tart a közepe, nagy crescendókkal, majd a végén jön egy szóló. (...) Néhány dalnak hirtelen lesz vége, mindenféle ok nélkül. Egy háromperces szám, amit először csak játszol, játszol, játszol. Majd egyszer csak hallod ezt a dalt, la-la-la, miközben teát főzöl, vagy fogat mosol, aztán úgy érzed, hánynod kell. Nekem a dal sosem avult el.
8. A szerelem olyan elhivatottság, amely hosszú ismerkedés során csírázik ki és erősödik meg. Érzés; de olyan, mint mi: él. Megszületik, játékok és kalandok közt cseperedik fel, komollyá válik, végül megöregszik, és ha a sorsa arra érdemes, elérkezik az öregségét megillető béke és nyugalom. A te érzésed épp csak most fogant. De eztán, élete minden pillanatában más és más, jó és rossz érzések, gondolatok szegődnek majd társául, hidd el!
9. Az élet, kedvesem, teljesség. Az élet, hogy egy férfi és egy nő találkoznak, mert összeillenek, mert olyan közük van egymáshoz, mint az esőnek a tengerhez, egyik mindig visszahull a másikba, alkotják egymást, egyik feltétele a másiknak. Ebből a teljességből lesz valami, ami összhang, s ez az élet. Márai Sándor
10. Az élet során többször szerelmes lesz az ember. Még egy tartós kapcsolatban is újra meg újra azt élik át a pár tagjai, hogy hol az egyik, hol a másik szeret bele valakibe. Egyszerûen ez a helyzet. Valakibe beleszeretni nem döntés kérdése. Inkább olyasmi, ami tudattalan mechanizmusok révén egyszer csak megtörténik, és többnyire nem lehet megtalálni az okát. A szerelem egyszerûen csak megesik az emberrel, tehát nem egy döntés alapján születik meg. Alfons Vansteenwegen