A szerelem zsarnok. Hatására feltárjuk lelkünk legmélyebb, legsérülékenyebb régióit, és feladjuk az illúziót, hogy képesek vagyunk az önuralomra.

Kapcsolódó idézetek

1. Amikor epekedve vársz egy pillantást, egy mosolyt, egy arcot, egy hangot... és mindez csak ritkán, pillanatokra, távolságtartón adatik meg, és nem tudod, nem tudhatod, mit hoz a jövő, akkor kegyetlen zsarnokká válik a szeretet. Elhatalmasodik benned, és legyőz. Felülkerekedik rajtad. Már nem a barátod, hanem az ellenséged. Felemészti előbb lelkedet, aztán egész valódat. Már nem szépet ad, hanem fájdalmat. Egyre nagyobb és nagyobb fájdalmat. Amit már nem tudsz elviselni. Csitáry-Hock Tamás
2. A szerelemnek hatalma van felettünk. Hatalmával gyógyít, vagy elpusztít minket.
3. A szerelem hitvány szenvedély. Megzavarja az akaratot, megtöri a nemes szándékokat, s a legmagasztosabb gondolatokat a legalantosabb szolgálatokra aljasítja. Anatole France
4. A szerelem boldogtalan érzés, ami sebezhetővé, gyengévé és nyomorúságossá teszi az embert.
5. A szerelem a függőségek legveszélyesebb fajtája. Szerintem legalábbis. Az embert teljesen kifordítja önmagából. Egyszer a pokolban érezzük magunkat, másszor pedig mintha a vízen járnánk. Lefegyverez, alkalmatlanná tesz minket bármi másra. Jodi Lynn Picoult
6. Azok a szenvedélyek zsarnokoskodnak rajtunk legerősebben, melyeknek eredetét eltitkoljuk magunk előtt. Azok a leggyöngébb mozgató okaink, melyeknek természete öntudatossá vált bennünk. Oscar Wilde
7. A szerelem zsarnok, aki nem kímél senkit. Pierre Corneille
8. Minden szerelem úgy lép az életünkbe, hogy megfoszt a szabadságunktól. Ha belemegyünk, nem tehetjük azt, amit akarunk, csak azt, amit a szerelem akar. Müller Péter
9. A szerelem olyan hatalmas, hogy táplálékul a személyiségedet falja fel: elragad egy pontra, ahol már élvezni sem tudod, sőt, átváltoztat téged rabszolgává.
10. A szerelem, tudjuk, szerencsétlen, vak lény, akinek ráadásul se hallása, se szava, s csak találgatások, sejtések, a beteg idegek irányítják. Szánalom nézni, hogyan tapogatózik, tévelyeg, botladozik, hogyan keres valami támaszt, ami bizalmatlan ügyetlenségében megsegíthetné. Alphonse Daudet