A szeretetét válogatás nélkül ránk sugárzó Isten a saját gyönyörûségére teremtett minket különbözőnek. A keresztények egysége nem a "kényszerû" egyformaságban fog megnyilvánulni, hanem az egymás iránti elfogadó szeretetben.

Kapcsolódó idézetek

1. Isten irgalmas szeretete... belénk helyez valami jót önmagából, hogy gyarlóságaink, hibáink ellenére is szerethetők és elfogadhatók legyünk. Simon András
2. Isten a szeretet; a belső én legelőször a szeretet formájában manifesztálódhat, mégpedig abban a szeretetben, amely nem ismeri az előítéleteket és a diszkriminációt.
3. Az Úr szeretetének nem az a tükre, hogy hogyan kedvez, vagy miként kivételez velünk. Isten szeretete éppen jótetteink sokaságát jelenti. Fazekas István
4. Krisztus emberek iránti szeretete egyetemes. (...) Minden népet, minden fajtát egyaránt szeret. És éppen ezért minden nép egyaránt a szívébe tudja fogadni a hit fényét. Batka Zoltán
5. Az Isten képmására teremtett emberek között nem a ruha és az ábrázatnak a színe tesz különbséget, hanem a szívnek az érzése. Gaál Mózes
6. Akármiben különbözzünk is, közös bennünk, hogy szeretni vágyunk, és azt is szeretnénk, hogy szeressenek. Csupán az különít el egymástól, ahogy megpróbáljuk megvalósítani. Stephanie Dowrick
7. A kereszténység nagy támasz abban, hogy a szeretetet ne csak kapni akarjuk, hanem adni is, akár viszonzás nélkül. Nádasdy Ádám
8. Az igazság átkarolja a világmindenséget. Mint a kereszténység - az egyetlen vallás, amely leküzdi az előítéleteket; az egyetlen, amely egyenlőséget és feltétel nélküli testvériséget hirdet az emberek között; az egyetlen, ami tisztán szellemi, végezetül, az egyetlen, ami mindenkié, kivétel nélkül, egy igaz országért, a Teremtő Isten szívbeli szándékának megfelelően. Krisztus bebizonyította szenvedésén keresztül, hogy Õ az Örökkévaló Fia. Tanításai mindegyike egyetlen és ugyanazon téma körül forognak: örökkévalóság. Bonaparte Napoleon
9. Úgy vélem, Isten nem azért teremtett bennünket, nem azért adta nekünk az életet, hogy lemondjunk róla, és engedjük teljesen föloldódni egy másik életben, legyen bár az a legdrágább és legmagasztosabb. Éljük a magunk életét - nem önző módon, és nem úgy, hogy másokat csak ahhoz való eszköznek tekintünk, de nem is önzetlenül, hanem önállóan és saját meggondolásunkból eredően, a mások és magunk iránti kötelességeink okos egyeztetésével. Thomas Mann
10. És mi megismertük és elhittük az Istennek irántunk való szeretetét. Az Isten szeretet; és a ki a szeretetben marad, az Istenben marad, és az Isten is ő benne. Biblia