A színész akkor jó, ha olyan, mint a gyerek a játszótéri homokban. Órákig képes a mûanyag vödrét tologatni, és látja, hogy az egy óriási kamion. Így kell játszani a színpadon.

Kapcsolódó idézetek

1. A színész gyerek, aki egy életen keresztül játszik. Psota Irén
2. A színész a saját vállán hordja a színház minden próbálkozását, újítását - legyen az új darabszerkezet, a színpadtér változása, akár a világítás elveinek vagy egyszerûen a terem méreteinek változása. Jól vagy rosszul csinálja ezt, de mindenképpen ő az a gyújtópont, amelyet nem kerülhet el egyetlen fénysugár sem a színpadon.
3. Csináljon úgy, mintha élne, legalább játssza meg, mint egy színész. Egy idő múlva aztán... hosszú idő múlva a játék igazivá válik. John Steinbeck
4. Ha nem a tévében vagy egy filmben áll színpadra, a színésznek nincs lehetősége megállni, és újra előadni az elrontott sort vagy jelenetet, nincs biztonsági háló. A színházi előadás ettől lesz igazán izgalmas.
5. A jó színész a saját egyéniségét mindig benne hagyja az alakításban. Tudattalanul, de benne hagyja. Nem lehet tisztán eljátszani egy másik embert, ilyen nincs. A figura bőrébe nem lehet belebújni, a szerepet nem lehet úgy láttatni, ahogy az le van írva. Eleve rossz, ha egy színész semmi mást nem akar megmutatni, mint ami írva áll. Tükröt kel tartani, de nem tiszta tükröt. Vagy homorút, vagy domborút, de mindenféleképpen kell valami torzulásnak lennie. Mert alighanem ez az egyéniség nyoma. Kozák András
6. Ha alaposan dolgozik egy színész, akkor nemcsak a rendezőnek, hanem neki is pontos, átfogó képe van arról a világról, aminek éppen részese a színpadon. Mint ahogy egy focista is áttekinti a teljes pályát.
7. Egy kis szerep megnőhet a színpadon (mint ahogy egy látszólag nagy szerep is összemehet...); a színházban bármi megtörténhet.
8. Semmilyen mûvészet nem mûködik játékosság, bizonyos fokú infantilizmus nélkül. A költő rácsodálkozik egy szóra, amit milliószor hallott és használt már, forgatja, dobálja, megcsócsálja - s új univerzumra lel benne... a színész meg egy mozdulattal, egy pillantással, egy érzéssel teszi ugyanezt.
9. Amikor tárgyakkal dolgozol a színpadon, amikor tárgyak vannak a kezedben, akkor a személyiségen keresztül a tárgyaknak kell életképesnek lenniük. Ungár Anikó
10. A színész gyönyörûen, tökéletesen csiszol önmagában egy-egy szerepet. Nagy erőfeszítés kell hozzá. Olyan a színész munkája, mint a gyémántköszörûsé. Az idegen embert - a "szerepet" - , a "gyémántot" csak gyémánttal lehet formára köszörülni. Szíveket csak szívvel. S a Nagy Szerep az, amelyben a színész gyémántköszörûsnek érzi magát. Jávor Pál