A színész egy sajátos képződménye a teremtésnek vagy a fajfejlődésnek, mindegy, minek nevezzük. A színész egy teljesen külön állatfajta. A színészt nem lehet se pró, se kontra normál értékrenddel mérni. Lehetséges normálisnak tekinteni azt a meglett honpolgárt, aki este magára vesz egy lepedőt, kardot ragad, kiáll néhány nyikorgó fadarabra, és azt hiszi, hogy ő a Julius Caesar?

Kapcsolódó idézetek

1. A színész rendkívül összetett ember. Sokféle én-gén rejtőzik benne, és szangvinikusabban, nagyobb lázzal, nagyobb hőfokon ég és él, mint a többi ember, hiszen foglalkozása folyton égést, folyton gondolkozást, földúsított érzelmi világot kíván tőle. Következésképpen kevésbé fegyelmezhető, rendszerezhető, kevésbé kollektivizálható. Akkor értékes, ha minél egyedibb, minél több "én" van benne. Latinovits Zoltán
2. A színész egyik nap tündér lehet, a másik nap gonosztevő. Egy estére az egész világ ura lehet, a következő este pedig egyszerû szolga. A színpadon mindig a saját életünkből indulunk ki, abból építkezünk, ugyanakkor felszabadító, hogy elrejtőzhetünk egy szerep mögé. De minden szerep igazságát meg kell találni a hiteles játékhoz. Halász Judit
3. A színésztől nem lehet elvenni az alapegyéniségét, mert akkor meghal. A színész csak abban a szerepkörben létezhet, amit lényegében önmagában hordoz. És annyit ér, amennyit a saját belső tartalma. Törőcsik Mari
4. A színész számára az élet nem egyszerûen a megfigyelés tárgya, amelyet aztán a technika segítségével többé-kevésbé tehetségesen újjáéleszt a színpadon. Az élet belenő a színész technikájába, formálja emberi tulajdonságait.
5. A színház kollektív mûvészet. A zseni pedig, ha van ilyen, magának való, ordas, anarchikus alkat. Ezért nem biztos, hogy a zseni a színházban zseniális teljesítményekre is képes. Kállai Ferenc
6. A színész (...) fogyasztási cikk is, hiszen arra van, hogy "fogyasszák". A színész nem arra való, hogy betegyék egy szekrénybe, hanem arra, hogy lássák és tapsoljanak neki. Azok a színészek, akik azt mondják, hogy nem szeretik a sikert, nem mondanak igazat. Mert akkor az ember ne menjen színésznek. Ha valaki nem szereti, ha tapsolnak, csináljon mást... Jean-Paul Belmondo
7. A jó színész a saját egyéniségét mindig benne hagyja az alakításban. Tudattalanul, de benne hagyja. Nem lehet tisztán eljátszani egy másik embert, ilyen nincs. A figura bőrébe nem lehet belebújni, a szerepet nem lehet úgy láttatni, ahogy az le van írva. Eleve rossz, ha egy színész semmi mást nem akar megmutatni, mint ami írva áll. Tükröt kel tartani, de nem tiszta tükröt. Vagy homorút, vagy domborút, de mindenféleképpen kell valami torzulásnak lennie. Mert alighanem ez az egyéniség nyoma. Kozák András
8. Attól jó színész valaki, ha az adott helyzetben nem mindennapi reakciót ad, hanem váratlant. Ugyanakkor vannak évszázados színházi törvények, színpadi sztereotípiák, amit meg lehet tanulni.
9. A színész, igazi értelme szerint, az olyan ember, aki több embert, száz embert, sok száz embert hordoz magában, akiben sok száz ember lelke lakozik, s aki ezt a sok száz embert ki is tudja teremteni magából... A színész - emberteremtő tehetség, aki csak utánozni tud, az komédiás. Hevesi Sándor
10. A színész felelősséggel tartozik maga iránt, de a közössége iránt is. A jó színészeket a kiváló, korszakos alakoktól számomra az különbözteti meg, hogy utóbbiak jelen voltak a társadalom életében is. Gondolatuk volt az emberről, az országról, a világról - és ezt bátran képviselték. Ha nagy színész nem is lesz minden tanítványból, ezt a tulajdonságot megőrizhetik. Vidnyánszky Attila