A szuperintelligens Ml-k fontosabbak az emberiség számára, mint a tûz megszelídítése vagy az elektromosság felfedezése. Õk a jövőnk. Viszont ezért a jövőért meg kellett küzdenünk.

Kapcsolódó idézetek

1. A mesterséges intelligencia jövője szorosan összefügg az emberiség jövőjével. És miközben ma még homályos, hogy a jövő utópia-e vagy katasztrófa, rajtunk - az akarattal rendelkező félen - áll, hogy az Ml-t a fényesebb kimenetel felé vezessük. Nyílt, intelligens diskurzus mellett az Ml nem fog lecserélni minket. Ehelyett a mi javunkra formálja át az emberiséget.
2. Ahelyett, hogy átvenné a szerepeinket, a mesterséges intelligencia lehetővé teheti, hogy megszabaduljunk a gépies szellemi feladatoktól, nagyjából úgy, ahogy ma emlékeket és feljegyzéseket "szervezünk ki" az okostelefonunkhoz. Inkább egy "Ml + ember" jövőre kell törekednünk, ahol a dolgozók és a technológia hatékonyabban egészítik ki egymást, mintsem arra készülnünk, hogy az Ml kiváltja az embert.
3. A régi találmányok jelentősége az emberiség számára sokkal nagyobb, mint az új találmányoké. A gőzgép fölfedezése, az ágy fölfedezése, a kerék, a kocsi, a taliga fölfedezése - sokkal nagyobb jelentőségû volt; a búza fölfedezésének a jelentősége az emberiség számára sokkal nagyobb volt, mint a mai felfedezéseké. A mai felfedezések jólétet és gondtalanságot biztosítanak, amik bizony szép dolgok, de hát mégsem az a jelentőségük, mint amikor megszabadulunk attól, hogy éhezzünk, amikor megszabadulunk attól, hogy a kövön aludjunk. Wigner Jenő
4. A mesterséges intelligenciában (...) az intelligencia természetéből fakadóan nem tudjuk megismerni, hogy mi lesz, ha van egy nálunk fejlettebb intelligencia. Mert az a szó beletörődős értelmében beláthatatlan. Ez a dolog természetéből származó beláthatatlanság hihetetlenül fontos lesz a jövőnk tervezése szempontjából. Mert azt üzeni, hogy képesnek kell lennünk alázattal viselni a saját intelligenciánk által támasztott korlátokat, és érdemes arra készülnünk, hogy mi módon tudunk olyan intelligenciákkal élni, amelyek nálunk fejlettebbek. Szertics Gergely
5. A technológia nem önmagában jó vagy rossz. Az emberek tûzik ki a célt, és egy algoritmusnak önmagában nincs akarata, hacsak valaki kifejezetten nem úgy programozza. Még ha a jövőben az ember ki is szervezi a gépi tanulás programozását a mesterséges intelligencia-rendszerekhez, akkor is mi maradunk azok, akik meghatározzák az Ml végcélját: hogy szolgálja, gyarapítsa az emberiséget. Egy Ml, amit arra programoztak, hogy vacsorát főzzön, talán képes lesz különböző konyhák sokféle fogását elkészíteni. De nem fog hirtelen úgy "dönteni", hogy megöli a tulajdonosát, vagy felgyújtja a házat. Az algoritmusok a tanításukra használt adatokból tanulnak, és hacsak valami betegesen gonosz emberi programozó úgy nem dönt, hogy a gyilkosságot és a gyújtogatást választja, akkor ezek soha nem lesznek az Ml repertoárjának részei.
6. Mi vagyunk az a generáció, melynek meg kell mentenie az emberiséget. Lehet, hogy kényelmetlen a szerep, de ez a helyzet. Nekünk legalább még van esélyünk megmenteni a bolygót. A jövő generációinak már lehet, hogy nem lesz esélyük.
7. A szuperintelligencia (...) valószínûleg a legfontosabb és legnagyobb kihívás, amellyel az emberiség valaha szembenézett. És - akár sikerrel járunk, akár elbukunk - valószínûleg a legutolsó kihívás is, amellyel valaha is számolnunk kell. Nick Bostrom
8. A jövővel kapcsolatban sokkal fontosabb a képzelőerő, mint az, hogy igazad legyen. Alvin Toffler
9. Az intellektus hasznos a problémamegoldásban, bonyolult matematikai mûveletekben vagy az univerzum kutatásában, de ha intelligens vagy, akkor nem pusztítod el az egyetlen otthonod, az nem túl intelligens. Úgy tûnik, elvesztettük a bölcsességünket. Jane Goodall
10. Az emberek azt hiszik, hogy az intelligencia arról szól, hogy észrevegyük a lényeges dolgokat (azaz a mintaészlelés). Egy összetett világban azonban az intelligencia inkább olyan dolgok figyelmen kívül hagyása, amelyek irrelevánsak (azaz a téves mintaészlelés elkerülése). Nassim Nicholas Taleb