Ugrás a tartalomra
A technológia nem önmagában jó vagy rossz. Az emberek tûzik ki a célt, és egy algoritmusnak önmagában nincs akarata, hacsak valaki kifejezetten nem úgy programozza. Még ha a jövőben az ember ki is szervezi a gépi tanulás programozását a mesterséges intelligencia-rendszerekhez, akkor is mi maradunk azok, akik meghatározzák az Ml végcélját: hogy szolgálja, gyarapítsa az emberiséget. Egy Ml, amit arra programoztak, hogy vacsorát főzzön, talán képes lesz különböző konyhák sokféle fogását elkészíteni. De nem fog hirtelen úgy "dönteni", hogy megöli a tulajdonosát, vagy felgyújtja a házat. Az algoritmusok a tanításukra használt adatokból tanulnak, és hacsak valami betegesen gonosz emberi programozó úgy nem dönt, hogy a gyilkosságot és a gyújtogatást választja, akkor ezek soha nem lesznek az Ml repertoárjának részei.
Kapcsolódó idézetek
-
A mesterséges intelligencia jövője szorosan összefügg az emberiség jövőjével. És miközben ma még homályos, hogy a jövő utópia-e vagy katasztrófa, rajtunk - az akarattal rendelkező félen - áll, hogy az Ml-t a fényesebb kimenetel felé vezessük. Nyílt, intelligens diskurzus mellett az Ml nem fog lecserélni minket. Ehelyett a mi javunkra formálja át az emberiséget.
-
Ahelyett, hogy átvenné a szerepeinket, a mesterséges intelligencia lehetővé teheti, hogy megszabaduljunk a gépies szellemi feladatoktól, nagyjából úgy, ahogy ma emlékeket és feljegyzéseket "szervezünk ki" az okostelefonunkhoz. Inkább egy "Ml + ember" jövőre kell törekednünk, ahol a dolgozók és a technológia hatékonyabban egészítik ki egymást, mintsem arra készülnünk, hogy az Ml kiváltja az embert.
-
A mesterséges intelligencia csak annyira lehet jó, amennyire a tanítására használt adatok jók, vagyis ha a kezdeti oktatási példák rosszak, az algoritmus meg fogja tanulni ezt a torzítást.
-
Az önmûködő fegyverek és gyilkos robotok technológiája veszélyesebb lehet akár a nukleáris fegyverkezésnél is, mert a nukleáris fegyverkezés esetében az irányítás kizárólagosan emberi döntések és együttmûködés kérdése volt. A mesterséges intelligenciával olyan technológiát fejlesztünk, amelynek az irányítása nincs teljesen az emberiség kezében: ez a technológia képes lesz helyettesíteni az emberi elmét, és átvenni az irányítást az emberiségtől az élet számos területén.
Yuval Noah Harari
-
Az előítéleteknek rendszerint nem a tanuló algoritmusokat tápláló hideg és kemény statisztikák az okai. A mesterséges intelligencia tanulók gyakran inkább az oktatóanyagokban eleve benne rejlő elfogultságot veszik át: azét az adatét, amit a társadalom állít elő. Más szóval az algoritmusok alkotóik előítéleteit tükrözik, olykor az eleve bennünk lévő előítéletek elmélyítéséig vagy igazolásáig.
-
Minden algoritmust valamilyen céllal hoztak létre. Abból, hogy maguk a szabályok előre meghatározottak, és hideg fejjel követhetjük őket, még nem következik, hogy az a cél is pártatlan, amire készültek, még ha a tervezőnek az is volt a szándéka.
Kit Yates
-
A mesterséges intelligenciát használó társadalom egyre inkább függ a találmányától, miközben a gépeket továbbra is egy szûk elit irányítja, és a gépek döntéseit a társadalom csupán azért fogadja el, mert azok elvileg magasabb életszínvonalat tesznek lehetővé. Az emberiség olyan állapot felé sodródik, amelyben könnyen azon kaphatja magát, hogy már nem is képes kikapcsolni ezeket a gépeket, ez ugyanis gyakorlatilag az öngyilkossággal érne fel. A fizikai szükségletek kielégíthetők, a gyerekek "pszichológiailag higiénikus" körülmények között nevelkedhetnek, és mindenkinek megvan a maga dolga, ámde azon az áron, hogy maguk az emberek nem lesznek egyebek, mint a gépek háziállatai.
-
Bár a számítógép elfogulatlanul alkalmazza az algoritmusokat, előre meghatározott szabályokat követve, de a szabályokat emberek írják. A programozók kitörölhetetlenül beépíthetik magába az algoritmusba tudatos vagy tudattalan előítéleteiket, amelyek a számítógép nyelvére lefordítva észrevétlenek maradnak.
Kit Yates
-
Aki döntést hoz és cselekszik, nem értheti meg teljesen a viselkedését szabályozó törvényeket. Belülről nézve úgy látjuk, hogy bármikor bármin tudunk változtatni. A gép, mint gép ezt nem képes felfogni. Így aztán, miközben az ember nem szabadulhat saját személyisége börtönéből, nem is lehet teljesen tudatában neki, legalábbis aközben, mikor mérlegel és dönt. És ez így is van jól. Jó, hogy egészen az utolsó leheletünkig hisszük, hogy bármit megváltoztathatunk.
Ron Aharoni
-
A mesterséges intelligencia valójában annyira áthat mindent, hogy gyakran nem is tartjuk ezeket az automatizált rendszereket Ml-nek. Egy szakmai vicc szerint, ha egy gép meg tud csinálni valamit, amit korábban csak ember tudott, akkor azt a feladatot már nem is tekintjük az intelligencia jelének.