A találékonyság és az analitikai képesség közt nagyobb a különbség, mint a köznapi értelemben vett képzelet és a tulajdonképpeni képzelőerő között, pedig jellegzetes tulajdonságaiban milyen hasonló a kettő! Annyi tény, (...) hogy a találékony embernek mindig van fantáziája, és a valódi képzelőerő mindig analitikus.

Kapcsolódó idézetek

1. Az elemzőkészséget ne tévesszük össze a találékonysággal, mert míg az analitikus elme szükségképpen találékony, sok találékony ember gyakran képtelen az elemzésre. Edgar Allan Poe
2. Annak mûvészete, hogy jól fejtsük ki azt, amit gondolunk, merőben más, mint a gondolkodás képessége; ez utóbbi képességünk esetleg roppant mély, magas és széles hatáskörû, a kifejezés képessége azonban hiányzik belőlünk. A kifejezés tehetsége nem esik egybe a gondolati alkotás tehetségével, aki az előzővel rendelkezik, nagy író, aki az utóbbival, nagy gondolkodó. Tegyük hozzá, hogy akiben mindkét képesség lehetősége megvan, az sem mindig használja őket, s gyakorta azt tapasztalja, hogy az egyik a másik nélkül mûködik. Joseph Joubert
3. Nem csupán a feltalálók fantáziadús emberek. Csak az egyik viccek kiötlésére használja fel a képzeletét, más egy mûszaki probléma megoldására.
4. Meglepő, hogy az emberek nem hiszik, hogy a tudományban a képzeletnek is van szerepe. Pedig ez a képzeletnek egy érdekes fajtája, amely különbözik a mûvészekétől. A nagy nehézség abban van, hogy meg kell kísérelni elképzelni valamit, amit sosem láttál, ami minden részletében konzisztens azzal, ami már eddig is látható volt, de különbözik attól, amit korábban gondoltak róla; továbbá pontosan körülírtnak kell lennie, és nem lehet csupán egy határozatlan terv. Ez valóban nehéz dolog. Richard Feynman
5. A normális ember kevesebbet tud, mint amennyit tanult, a (...) tehetséges emberek (...) sokkal többet tudtak. A tehetségtelen ember alkotása sokkal kevesebb, mint amennyit részeinek összessége jelent. A tehetséges ember alkotása sokkal több, mint részeinek összessége, mert benne van az a bizonyos valami, amely a részek felett lebeg. Kner Imre
6. Az emberi kreativitás minden látszat ellenére nem individualista forrásból származik, bármennyire is szeretik az emberek a nagy tudóst, a nagy politikust látni. A kreativitás közösségi folyamat, csak csoportokban jelenik meg. Előfordul már két embernél is, de minél kiterjedtebb a közösség, annál különösebb formái jelentkeznek. A kreativitás eredendően emberi tulajdonság, és kevés köze van az intelligenciához. Valamennyi kell hozzá, persze, de jóval kevesebb, mint gondolják. Csányi Vilmos
7. A franciák szerint igazi fantáziája annak van csak, aki látni tudja a valóságot. Ez a képesség ritka. Az emberek azt hiszik, a fantázia egyértelmû valamilyen soha nem létezett tünemény megálmodásával. De a soha nem létezett tüneményeknek nincs kezük, sem lábuk, olyanok, mint a griffek, s aminek nincs köze a valósághoz, az unalmas és gyermekes. Az igazi képzelőerő a valóságból építi fel az újat, a csodálatost, a meglepőt. Márai Sándor
8. A képzelet és az illúzió között az a különbség, hogy a képzelet, ha erős, és ha hittel párosul, megvalósul. De az illúzió soha. Müller Péter
9. A fantáziád minden esetben tökéletesebbé teszi a fiút/lányt, mint amilyen az valójában... és amikor kiderül, hogy nem olyan, mint amilyennek elképzelted, akkor pedig tökéletlenebbé teszi, mint amilyen valójában.
10. A tehetség általában felismeri önmagát. A dilettáns az, aki úgymond hivatalból túlértékeli a saját képességeit. A tehetség a kételyeivel, a bizonytalanságaival együtt is többnyire tudja, hogy mit csinál. Bartis Attila