Annak mûvészete, hogy jól fejtsük ki azt, amit gondolunk, merőben más, mint a gondolkodás képessége; ez utóbbi képességünk esetleg roppant mély, magas és széles hatáskörû, a kifejezés képessége azonban hiányzik belőlünk. A kifejezés tehetsége nem esik egybe a gondolati alkotás tehetségével, aki az előzővel rendelkezik, nagy író, aki az utóbbival, nagy gondolkodó. Tegyük hozzá, hogy akiben mindkét képesség lehetősége megvan, az sem mindig használja őket, s gyakorta azt tapasztalja, hogy az egyik a másik nélkül mûködik.

Kapcsolódó idézetek

1. A tehetség olyan, mint sportolónál az erő. Sokféle adottsága lehet az embernek, mégsem lesz senkiből világbajnok pusztán azért, mert magasnak, erősnek, gyorsnak született. A munka teszi a sportolót, a mûvészt pedig a munka, a technika, a szorgalom. Bármilyen okosnak születik is valaki, az csak útravaló. Akkor tudod felhasználni, ha előbb jó fegyvert kovácsolsz a gondolataidból. Carlos Ruiz Zafón
2. Jó író csak az lehet, ki azért ír, hogy gondolatait kifejezze; ki azért gondolkozik, hogy írjon, jó mesterember lehet, de való mûvész nem lesz soha. Eötvös József
3. A találékonyság és az analitikai képesség közt nagyobb a különbség, mint a köznapi értelemben vett képzelet és a tulajdonképpeni képzelőerő között, pedig jellegzetes tulajdonságaiban milyen hasonló a kettő! Annyi tény, (...) hogy a találékony embernek mindig van fantáziája, és a valódi képzelőerő mindig analitikus. Edgar Allan Poe
4. A nagy mûveltségnek és az intelligenciának nem szükségszerû következménye a jó írásbeli kifejezőkészség. (Amint egy íróembertől se várjunk minden esetben nagy bölcsességet, vagy magas IQ-t!) Nógrádi Gábor
5. A különbség egy mûvész és egy átlagember között: a mûvész képes létrehozni önmagán kívül szándékai tökéletes mását. Mi többiek, csak káoszt hozunk létre, vagy valami reménytelenül sutát, bármilyen briliánsan képzeltük is el.
6. Meglepő, hogy az emberek nem hiszik, hogy a tudományban a képzeletnek is van szerepe. Pedig ez a képzeletnek egy érdekes fajtája, amely különbözik a mûvészekétől. A nagy nehézség abban van, hogy meg kell kísérelni elképzelni valamit, amit sosem láttál, ami minden részletében konzisztens azzal, ami már eddig is látható volt, de különbözik attól, amit korábban gondoltak róla; továbbá pontosan körülírtnak kell lennie, és nem lehet csupán egy határozatlan terv. Ez valóban nehéz dolog. Richard Feynman
7. A gondolat, az értelmes, logikus okfejtés csak az egyik oldala az ember nyelvi tehetségének, mert érzelmeket is képesek vagyunk nyelvünkkel kifejezni. Az érzelmi állapot ritkán írható le, akár csak megközelítőleg is pontosan, pusztán gondolatokkal, de a költői kép, ha befogadóak vagyunk, bonyolult érzelmeket közvetíthet. Sejtéseket, vágyakat, állapotot. Csányi Vilmos
8. A normális ember kevesebbet tud, mint amennyit tanult, a (...) tehetséges emberek (...) sokkal többet tudtak. A tehetségtelen ember alkotása sokkal kevesebb, mint amennyit részeinek összessége jelent. A tehetséges ember alkotása sokkal több, mint részeinek összessége, mert benne van az a bizonyos valami, amely a részek felett lebeg. Kner Imre
9. Gondolkodni és festeni két különböző mûvelet, érezni és bölcselkedni két olyan dolog, mely ugyan le nem rontja egymást, de mely rendszerint nem a legjobban fér meg egymással. Rodolphe Töpffer
10. Akik nem mûvelnek valamilyen hagyományos mûvészetet, azok ódzkodnak mûvésznek nevezni magukat. Talán olyasminek tartják a kreativitást, ami különleges vagy ami kívül esik az ő képességeiken. A kiválasztott kevesek hivatásának tartják, azokénak, akik ilyen adottságokkal születnek. Ez szerencsére nem így van. (...) A kreativitás nem kizárólag a mûvészetre korlátozódik. Mindnyájan használjuk, méghozzá napi szinten. Az alkotás azt jelenti, hogy létrehozunk valamit, ami addig nem létezett. Ez lehet egy beszélgetés, egy probléma megoldása, üzenet egy barátnak, a bútorok átrendezése egy helyiségben, új útvonal keresése hazafelé. Rick Rubin