A teológiai bûnbeesés legendája azt meséli el nekünk, hogyan ítéltetett az ember arra, hogy orcája verítékével keresse kenyerét; a közgazdasági bûnbeesés meséje viszont leleplezi, hogyan lehet az, hogy vannak olyan emberek, akiknek erre semmi szükségük nincs.

Kapcsolódó idézetek

1. Mindannyian bûnhődni fogunk, akárhogy is alakul. Az az élet egyik törvényszerûsége, az emberek bûnhődnek. Bûnhődnek, amiért jók voltak, bûnhődnek, amiért rosszak voltak. John Hoyer Updike
2. Mindenki hibázik, csak van, akinek szerencséje van, és vagy nem derül ki, vagy ha ki is derül, nincs komoly következménye. A nép pedig keresztre akarja feszíteni azt, aki mulasztott, és ez kiderült, miközben a többiek is ugyanolyan esendők.
3. Szeretjük a világot igazságosnak látni, erre tanítanak bennünket gyerekkorunktól a mesék, ezért lélegzünk fel a happy endnél. "Ki mint vet, úgy arat!", "Mindenki saját szerencséjének kovácsa!" - tanítják a közmondások, tehát, ha valaki pórul jár, nyilván maga tehet róla, menti fel magát a többség. Az emberek nem gonoszak; nem szívesen nézik mások szenvedéseit. Csak különbözőképpen próbálnak könnyíteni lelkiismeretükön: van, aki segítséggel, és van, aki gyûlölködéssel. Kepes András
4. Mikor valami ilyesmi történik, nincs mit tenni, nincs mit mondani, elárasztanak az érzelmek. Van egy régi kínai mese, mely szerint Isten azért adta az embereknek a fájdalmat, hogy legyen mit megosztaniuk.
5. Az ember bûnös, mert alá van vetve a szükségszerûségnek és a maga végzetének (...). Az ember bûnössé válik az által, hogy megvalósítja magát, mint lehetőséget. Karl Theodor Jaspers
6. Az emberek kevésbé erkölcsösek, mint hinni szeretnénk, de ésszerûbbek, mint feltételezzük. (...) A jog ugyan nem tekinti bûnözőnek az embereket, de feltételezi: az vezérli őket, hogy mennyi előnnyel, illetve kárral jár, ha megtartják a jog előírásait. Ha egy áru drágul, kevesebbet vásárolunk belőle. Ha egy bûncselekmény elkövetésével elérhető előnyt tekintjük árunak, és ezen áru bûncselekménnyel való megszerzése drágul, akkor csökkenni fog iránta a kereslet, azaz kevesebbet bûnözünk. A bûnöző - mint minden más megfontolt üzletember - akkor vállalkozik szükségletei bûncselekmény útján való kielégítésére, ha feltételezi, hogy az így várható ráfordításait meghaladja vállalkozásának nyeresége.
7. A bûnbeeséssel indult el az ember az Istentől távolodó úton, azóta háttal van Isten felé. Alaptalan reménykedés azt állítani, hogy az ember a mûvelődés és a tapasztalatok következtében nemesebb lesz, a történelem azt igazolja, hogy elveszítette a lélek és szellem igazi tulajdonságait, amelyekre olyan nagy szüksége lenne: szeretetet, bizalmat, és szinte félholtan fekszik a világ országútján. Kiss Ferenc
8. Dicsőség annak az embernek, aki nem esik kísértésbe. Mert Isten mindenkit megpróbál: az egyik embert gazdagsággal, a másikat szegénységgel. A gazdagnál nézi, hogy kinyitja-e a tenyerét a szûkölködő előtt, a szegénynél pedig azt nézi, hogy a szenvedését vajon zúgolódás nélkül, alázattal viseli-e el.
9. Nincs igazi győzelem, mint a mesékben, legendákban; valamit mindig fel kell adni érte, valamit mindig elveszítünk, mire megízlelhetjük édes gyümölcseit, melyek csak első szomjunkat hûtik hûvös nedûvel, azután jön a fanyar utóíz.
10. Az egyik dolog okozza a következőt. Az embernek van gyengéje, tökéletlen. A tökéletlenség bûnhöz vezet. A bûn pedig szégyenhez. A szégyent büszkeséggel és hiúsággal egyenlíti ki. És amikor a büszkeség elbukik, a kétségbeesés uralkodik el, és ez pusztításhoz vezet, ami a végzetévé válik.