A természetnek az önzés a természete. Minden teremtmény gyilkol a túlélésért. A szerelem a fajszaporodás mechanizmusa. A szépség semmivé foszló trükk. A barátság kölcsönös hasznot hozó megegyezés. A jó nem nyeri el jutalmát, és a rossz sem a büntetését. A vallás puszta babona. A halál megsemmisülés.

Kapcsolódó idézetek

1. Az egységet meg lehet bontani - de törvényszerûen helyreállítja magát. Jó példa erre a mai ökológiai helyzet - mohó, önző, szeretetlen célból ki lehet rabolni a Természetet - csakhogy ennek a következménye, hogy a Természet a lázadó embert visszarántja. A víz elnyeli, a tûz elégeti, szomját nem oltja, mérgezett levegőjével beteggé teszi. Minden önző tettünk, amellyel megsértettük a szeretet egységét, visszahatást szül. Ez a karma. Megtanulni, hogy fájdalmat okozni fáj. És kifosztani a világot: nyomor. És rossznak lenni: rossz. És ridegnek lenni: megfagyás. És önzőnek lenni: elhagyatottság. És nem szeretni: félelem és halál. Müller Péter
2. A szeretet önzetlenség. Az önzés a szeretet hiánya. Sathya Sai Baba
3. A természetben élő teremtmények egyik fele öl a túlélésért, a másik pedig megpróbálja elkerülni, hogy megöljék. Ha a természet szépsége elvakítja, akkor nem látja meg a kegyetlen arcát.
4. A szerelem nem egyéb, mint a természet furfangja, amellyel a férfit és a nőt tőrbe csalja, hogy biztosítsa az emberiség fennmaradását. Az egyéni boldogság csalóka képét vetíti eléjük, pedig esze ágában sincs, hogy ezzel törődjék - egyetlen célja az életképes jövő nemzedék megszületése.
5. A szerelem önző dolog, arról szól, hogy meg akarunk ismerni valaki mást, és rajta keresztül meg akarjuk ismerni önmagunk és a világot. A szerelem bolondság, gyönyörû, vad és őrült állapot, egyszerre függeni kezdünk valaki mástól, semmit sem akarunk többé csak őt, a nagy Õ-t, azt, akibe beleszerettünk, akinek egyszerre szépnek halljuk a hangját, szépnek látjuk a szemét, a haját, az alakját, mindenét. Õt akarjuk, semmi mást nem akarunk. Nem vagyunk többé a magunk urai, elkapott egy ismeretlen, és legyőzhetetlen erő, magával ránt elkerülhetetlenül, olyan, mint a gravitáció. Dragomán György
6. Amint minden rossznak gyökere az önzés, úgy minden jónak gyökere a szeretet. Nélküle a gazdag is szegény, vele a szegény is gazdag. Szent Ágoston
7. Az emberi természet egészében véve csak önzés. Charlotte Bronte
8. Az életnek nincs más szépsége, csak a szerelem. Szerelem nélkül minden sivár és kihalt. A Gondviselés egyedüli jótékony kedvezése, legtökéletesebb vigasza, egyetlen igaz öröme a földön. Szépség, hódítás, költészet kútforrása a szerelem. De csak úgy becsülhetjük meg a sors ajándékát, ha szabadok maradunk. Ha a házasság láncaival köt magához egy férfi, már egész bizonyos, hogy nem szeret. Ninon de Lenclos
9. A természet szigorú, kegyetlen és érzéketlen. Ha jobban belegondolunk, a fiúk a ragadozók, a lányok pedig a prédák, és amit az emberek szerelemnek vagy egyszerû vonzalomnak neveznek, csak a hormonok játéka, ami azért fejlődött ki, hogy a túlélés ne legyen annyira fájdalmas a fajunk számára.
10. A szerelem az önzés legszebb - s az önzés a szerelem legrútabb formája. Móra Ferenc