A természettudományban, különösen a biológiában számos példa van rá, hogy azokban, akik a legközelebbről ismerik a tárgy bonyodalmait, jobban kifejlődik a téma megközelíthetetlenségének (végső soron téves) érzése, mint azokban, akik egy kissé távolabb állnak tőle.

Kapcsolódó idézetek

1. A biológiában semmi nem kristálytiszta, minden túlságosan összetett, felfoghatatlannak tûnő, és amikor az ember már-már azt hiszi, hogy valamit végre megértett, elég lehántania egy újabb réteget, hogy újabb problémákkal szembesüljön. A természet beláthatatlan; a természet természetfölötti.
2. A természet­tudományban a legfigyelemreméltóbb felfedezések általában egyúttal a legváratlanabbak is, ahol nem csak a meglévő tudásunkat terjesztjük ki némileg, hanem valami merőben új dologra is bukkanunk. Ennek az az oka, hogy a természet sokkal leleményesebb, kifinomultabb és választékosabb, mint az ember. Carl Sagan
3. A természettudományokban egyre azt tapasztaljuk, hogy az igazság még csak nem is olyan lehetőség, amelyen elgondolkozunk, aztán elvetjük. Hanem olyan lehetőség, amelyen el sem gondolkozunk, mert olyan nyilvánvaló képtelenség. John Horton Conway
4. A bizonyosság utáni vágy nagyon erős érzelem. Az élethez nélkülözhetetlenek a biztos - vagy legalább is biztosnak vélt - fogódzók. Válságos lelkiállapottal járhat, ha ezek veszni látszanak. A természettudomány tanúsága azonban ebből a szempontból nem látszik túl biztatónak, hiszen az derül ki belőle, hogy még az olyan egzaktnak számító tudományban is, minta milyen a fizika, a ma biztosnak vélt alapok holnapra megrendülhetnek. (...) Valójában sok mindenről vannak - vagy legalábbis lehetnek - biztos ismereteink, de minden egyes eset gondos mérlegelést igényel arra nézve, hogy ebbe a kategóriába tartozik-e és ha igen, milyen feltételek mellett. A hangsúly itt a mérlegelés szón van. Hraskó Péter
5. A tudósnak egy csomó tapasztalata van a tudatlansággal, a kétellyel és a bizonytalansággal kapcsolatban, és azt hiszem, hogy ennek a tapasztalatnak igen nagy jelentősége van. Amikor egy tudós nem találja meg a problémával kapcsolatos feleletet, akkor tudatlan. Ha némi sejtése van arról, hogy mi lesz az eredmény, akkor bizonytalan. És ha állatian biztos abban, hogy mi lesz az eredmény, akkor még némi kételye marad. Kiemelkedő fontosságúnak találtuk, hogy a haladás érdekében el kell ismernünk a tudatlanságot, és helyet kell hagynunk a kétely számára is. A tudományos ismeret olyan állítások halmaza, amelyeknek bizonyossága különböző fokú - némelyek nagyon bizonytalanok, mások közelítőleg biztosak, és egy sem abszolút biztos. Richard Feynman
6. A tudományokban - elvileg - az adott dologban rejlő lé­nyegihez kerülünk közel. Martin Heidegger
7. A tudományban néha teljesen valószínûtlen dolgok bizonyulnak igaznak. Barát József
8. A biológiában alapvető szabály, hogy minél közelebbi rokonságban állunk egy állattal evolúciós szempontból, annál többet tudhatunk meg magunkról, ha tanulmányozzuk. Ekképpen többet tanulhatunk a halaktól, mint a rovaroktól, de kevesebbet tanulhatunk a halaktól, mint, mondjuk, a madaraktól és a hüllőktől - nem beszélve legközelebbi rokonainkról, az emlősökről. Nicklas Brendborg
9. Vannak olyan tárgyak, amelyek olyan régóta vesznek körül, hogy szinte már fel sem tûnik a jelenlétük. Amikor elveszítjük őket, akkor jövünk rá, hogy mennyire nem ismertük, és mennyi apró tulajdonságuk kerülte el a figyelmünket.
10. A tudomány, kiemelten a természettudományos kutatás, nem egy különleges létforma (bár azért az is), hanem az ismeretek megszerzésének, értékelésének, továbbadásának és hasznosításának egy olyan jól kidolgozott és bevált módja, melyet az élet legtöbb területén sikerrel lehetne hasznosítani.