A titkoknak két fajtája van. A száj és a szív titkai. A legtöbb titok a száj titka. Pletykák és suttogva szellőztetett, jelentéktelen botrányok. Ezek a titkok arra vágynak, hogy rászabadulhassanak a világra. A száj titkai olyanok, mint a kavics a cipőnkben. Először alig vesszük észre. Aztán egyre idegesítőbb, elviselhetetlenebb. A száj titkai annál nagyobbra nőnek, minél tovább magunkban tartjuk őket, addig dagadnak, amíg a szájunkat feszegetik. Azért küzdenek, hogy kiszabadulhassanak. A szív titkai mások. Bizalmasak, fájdalmasak és mindenáron el akarjuk rejteni őket a világ elől. Nem püffednek fel, nem feszegetik a szájat. A szívben élnek, és minél tovább élnek ott, annál nehezebbé válnak. (...) Jobb a méreg a szájban, mint a titok a szívben. Minden bolond kiköpi a mérget, de ezeket a fájdalmas kincseket felhalmozzuk. Mindennap nagyokat nyelve kényszerítjük őket, hogy maradjanak a mélyben. Ott megülnek, egyre súlyosabbak lesznek, elmérgesednek. Idővel összetörik a szívet, amelyben tanyáznak.