A tudomány sosem tökéletes, mindig nyitott a másnapra, a másnapi felfedezésre, amivel majd kibővítik vagy korrigálják a tévedéseit. A mûvészet azonban mindig zárt marad, tehát valamilyen értelemben kívül tud maradni az időn; mert Bach olyan tökéletes, hogy azt soha senki nem fogja tudni felülmúlni.

Kapcsolódó idézetek

1. Láttam, milyen hatalmas különbség van a tudós és a mûvész között, amit előttem is sokan láttak már. Ha Bach, Beethoven, Picasso vagy Proust nem született volna meg, senki más nem teremtette volna meg a mûveiket. Örökre megmaradnak mint egyéniségek, akik, ha nagyon akarjuk, rekonstruálhatók - legalábbis valamennyire - munkáikból épülő emlékmûveik homlokzata mögött. A tudóst a fejlődés maga mögött hagyja, arca feledésbe merül. Ha A nem fedez fel egy bizonyos természeti törvényt, majd B felfedezi, talán később, talán más módszerekkel, de mit számít öt, ötven vagy száz év az örökkévalóság ege alatt? A tudomány eredményei soha nem végérvényesek. Georg Klein
2. Mindaz, ami tudomány: megtanulható, s így tanítható is. A mûvészet, mely ott kezdődik, ahol a tudománynak vége, nem tanulható meg.
3. A zene a mûvészet legtökéletesebb típusa. A zene sohasem fedi fel legvégső titkát. Így értjük meg a korlátozás értékét a mûvészetben. A szobrász könnyen lemond a színről, a festő a való méretről. Ezzel a lemondással elkerülhetik a valóságnak nagyon is érthető visszaadását, a csupasz utánzást és a gondolatoknak túlságosan érthető, értelemhez szóló ábrázolását. Éppen tökéletlensége által éri el a mûvészet a tökéletes szépséget. Oscar Wilde
4. A tudomány velejében mindvégig megmaradt mûvészetnek, és úgy hiszem, magvát tekintve a tudomány mindig filozófia is.
5. A tudomány szüntelen előrehaladás, eltörli saját eredményeit. Termékeny törlések...! A tudomány létra... a költészet szárnyalás. A mûvészet remekei örökkévalóak. Dante nem törli el Homéroszt. Victor Hugo
6. A tudomány sosem győzhet a mûvészettel szemben, és a logika sosem győzhet a szeretettel szemben. Osho
7. A tudós feladata a keresés, szüntelen kutatás. És ha talált valamit, ha felért egy csúcsra, akkor látja csak, milyen nagy terület nyúlik előtte, amely még teljesen ismeretlen, feltárásra, kutatásra vár. Szóval, ha a keresés sikerrel jár, akkor egyre több és több keresnivalót talál. Nem tudom, végére ér-e ennek valaha az emberi tudomány, más szóval, lesz-e valaha idő, amikor mindent tudni fogunk, amit tudni érdemes. (...) Mindinkább az a meggyőződésem, hogy az ember sohasem jut majd a tudomány végére, sőt ellenkezőleg, minél többet tudunk, annál kevesebbet ismerünk ahhoz képest, amit ismerni szeretnénk.
8. A mûvészet az egész világot folyamatosan fölfedezi és értelmezi, ugyanúgy mint a filozófia, a vallás vagy a tudomány. Csak más a fókusztávolság.
9. A tudományban, a technikában nem lehet kétszer ugyanazt a dolgot feltalálni. A mûvészetben: ahány egyéniség, annyi könyvet lehet írni ugyanarról a témáról, és mégis mindig új könyv lesz. Grigorij Baklanov
10. Az igazi tudomány mindig nyitott, és mindig keres és kutat, és mindig képes továbbfejlődni.