Láttam, milyen hatalmas különbség van a tudós és a mûvész között, amit előttem is sokan láttak már. Ha Bach, Beethoven, Picasso vagy Proust nem született volna meg, senki más nem teremtette volna meg a mûveiket. Örökre megmaradnak mint egyéniségek, akik, ha nagyon akarjuk, rekonstruálhatók - legalábbis valamennyire - munkáikból épülő emlékmûveik homlokzata mögött. A tudóst a fejlődés maga mögött hagyja, arca feledésbe merül. Ha A nem fedez fel egy bizonyos természeti törvényt, majd B felfedezi, talán később, talán más módszerekkel, de mit számít öt, ötven vagy száz év az örökkévalóság ege alatt? A tudomány eredményei soha nem végérvényesek.