A tudomány története számos példáját ismeri az új, a korszakalkotó megállapításokkal való kezdeti szembenállásnak, de egyetlenegyet sem, amikor a valóban érvényes újat a viták nyomán végleg elvetették volna.

Kapcsolódó idézetek

1. Valójában a tudomány sohasem fedez fel semmi újat. Az újat mindig az emberi intuíció fedezi fel, a maga egyéni és más emberek számára nemigen követhető útján. A tudomány csak arra alkalmas, hogy az intuitíve meglátott igazságokat szigorú módszerességgel bebizonyítsa. Mérő László
2. A tudomány történetében egészen Galilei hírhedt pere óta hangoztatják, hogy a tudományos igazság összeegyeztethetetlen a világ vallásos értelmezésével. Bár meg vagyok győződve arról, hogy a tudományos igazság a maga területén legyőzhetetlen, soha nem tartottam lehetségesnek, hogy a vallásos gondolkodás tartalmát elvessem, mint az emberiség tudatának egy idejétmúlt részét, melynek mostantól búcsút kellene intenünk. Életem során ezért újból és újból arra kényszerültem, hogy a két gondolkodási terület kapcsolatáról elmélkedjek, mert soha nem kételkedtem annak valóságában, melyre mutatnak. Werner Heisenberg
3. A tudomány fejlődésében nem egyszer láttuk, hogy valahányszor az elméletek az elvont jeleknek és körmönfont gondolatmeneteknek csak kevesek részére járható sûrûjévé rendszereződtek, mindannyiszor jött valami új alapvető felfedezés, egy tény vagy új rendszerező gondolat, és ezek egyszeriben világossá és egyszerûvé tették, ami az előbb még érthetetlen volt. Öveges József
4. A tények előbb vagy utóbb, de mindig győznek, hiszen a tények mögött számok rejtőznek. Az új tudományos felfedezések is csak akkor győzhetnek, ha számokká redukálhatók. Kroó Norbert
5. A tudomány hatalmas segítséget ad a bonyolult világmindenség megértéséhez. A tudomány története bebizonyította, hogy eredményeinek se szeri, se száma, és alig telik el hét újabb előrelépés nélkül. A tudományos módszer vonzereje azonban nem csupán óriási erejének és hatóképességének köszönhető, hanem kérlelhetetlen tisztességének is. Minden új felfedezés, minden elmélet a tudományos világ szigorú ítélőszéke elé kerül. A gyakorlatban persze a tudósok sem angyalok. Néha az adatok zavarosak és bizonytalanok. Néha elismert tudósok azután is fenntartják kétes elméleteiket, miután kollégáik elvetették azokat. Egyik-másik tudós a csalástól sem riad vissza. Ezek azonban csupán eltévelyedések. A nagy egészet tekintve a tudomány megbízható tudást kínál számunkra. Paul Davies
6. Vannak dolgok, amelyeket egy adott korban még nem tudunk tudományosan megmagyarázni, sőt akár teljességgel valószerûtlennek is tûnnek, de később kiderül, hogy mégis léteznek. Gondolj arra, hányszor bizonyosodott már be, hogy egy-egy múltbéli legenda valós tényeken nyugszik.
7. Nincs korszak, amely ne alkotna új történelemtudományt. De ez nemcsak a történészek privilégiuma. Minden korszaknak megvannak a problémái, melyek nem léteztek megelőzően; mikor a mából a múlt felé fordulnak, sokszor keresnek "visszafelől" igazolást.
8. A tudományos megközelítés egyik jellemző ismérve, hogy egyenlő elbírálás alá vet minden új felvetést: időnként az is előfordul, hogy radikális elképzelések igaznak bizonyulnak. Sőt, ezek a kivételek gyakran a tudomány legjelentősebb felfedezéseivé válnak. Nathan Myhrvold
9. A tudomány igazából az által halad előre, hogy az egyik feltevést megerősítheti, vagy elutasíthatja a többit. Ez az igazság jelenik meg abban a rengeteg feltételes módban, amelyet a tudományos mûveinkben használunk. Luigi Luca Cavalli-Sforza
10. Mindig van valami új, amit a tudomány felfedezhet, és (...) minden tény, amit magától értetődően elfogadtunk, teljesen tévesnek bizonyulhat.