Nincs korszak, amely ne alkotna új történelemtudományt. De ez nemcsak a történészek privilégiuma. Minden korszaknak megvannak a problémái, melyek nem léteztek megelőzően; mikor a mából a múlt felé fordulnak, sokszor keresnek "visszafelől" igazolást.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudósok néha ugyanolyan megszállottan fürkészik a múlt eseményeit, mint a történészek, mert nagyon sok múlhat az előzményeken. Minden kísérlet lényegében párbeszéd valamilyen előző kísérlettel, és minden új teória egy régi elmélet folyománya vagy cáfolata. Siddhartha Mukherjee
2. A történelem igazi humán tudomány. A történelemnek vannak emberi szempontjai: ki lehet belőle domborítani ezt is, azt is. A történetírásban (ez benne az érdekes!) ugyanazt az eseménysort elő lehet adni diadalként és tragédiaként, és ott természetes, hogy más-más történészek ellenkező előjellel adják elő ugyanannak a korszaknak a történelmét. Nádasdy Ádám
3. Sokak szemében a történelem (beleértve az evolúciót is) nem számít tudománynak, mert a jelenségeit nem lehet megismételni, és így kísérleti úton nem bizonyíthatók. De ha ugyanazt a dolgot sokfajta szemszögből, sok tudományterület felől vizsgáljuk, az egymástól független forrásból származó eredmények egy többé-kevésbé független megismétlésnek felelnek meg. A multidiszciplináris megközelítés ettől válik nélkülözhetetlenné. Luigi Luca Cavalli-Sforza
4. A történelmi diskurzusban nincsenek végleges igazságok, a történelem a múltban történt dolgok beszámolója a tanúk és a dokumentumok alapján, amelyek tévedhetnek, illetve a történész munkája alapján, aki szintén tévedhet. Jose Rodrigues dos Santos
5. A történelem minden pontja válaszút. Egyetlen út vezet a múltból a jelenbe, a jövő felé viszont számos ösvény ágazik le róla. Egyes ösvények szélesebbek, simábbak és jobban ki vannak karózva, így valószínûbb, hogy azon indulunk el. A történelem, illetve a történelmet csináló emberek azonban váratlan fordulatokat vehetnek. Yuval Noah Harari
6. Ez a történettudomány egyik legjellemzőbb vonása - minél jobban ismerünk egy adott történelmi időszakot, annál nehezebb megmagyarázni, miért egy bizonyos módon, és miért nem másképp történtek az események. Azok, akik csak felszínes tudással rendelkeznek egy-egy korszakról, hajlamosak csak arra a lehetőségre koncentrálni, amelyik végül is megvalósult. Aztán utólag úgy-ahogy megmagyarázzák, miért volt ez elkerülhetetlen. Akik tájékozottabbak a korszakot illetően, sokkal jobban tudják, melyek azok az utak, amelyeket végül is nem választottak akkor. Yuval Noah Harari
7. Minden korszak embereinek megvannak a maguk elképzelései (...). És minden korszak emberei úgy vélik, hogy nekik van igazuk. Hogy az övék az egyetlen helyes szemlélet. Aztán ismereteink bővülnek. Új gondolatok születnek, egyesekben elkötelezettség alakul ki, változik a hozzáállásuk. Ami gyakran jelentős ellenkezést vált ki azokból, akik abból húznak hasznot, ha minden marad a régiben. Anne Sverdrup-Thygeson
8. A történetírásban, a múlt értelmezésében minden történész maga kell kiválassza a leginkább említésre méltó tényeket. Választása bizonyos mértékig saját személyes ízlésén múlik, és arról tanúskodik, a gazdasági, politikai, társadalmi erők közül mely hatásokat tart a legjelentősebbeknek. Senki nem ismeri az igazságot, ezért könnyen megeshet, hogy két becsületes és szorgalmas történész ugyanannak az eseménynek eltérő magyarázatára jut, noha mindkettő legitim történészi módszereket követ.
9. A múltat is teremteni kell... egy korszak attól lesz múlt, hogy megírják... Valamirevaló múlt megteremtéséhez néha nagyobb erő kell, mint a jövőéhez: mindent pontosan a helyére kell tenni. A rosszul elrendezett, rosszul megírt múlt föltámad, visszajár, állandóan zavarja az embert. A megíratlan idő meg egyszerûen el se megy; ködszerûen üli meg a tájat és az elmét. Illyés Gyula
10. Az analógiák mindig nagyon vonzóak a történelem magyarázatában, csak általában tévesek, rosszak. Az, hogy a múltban valami úgy történt, nem jelenti azt, hogy a jövőben is úgy fog történni. Egyszerûen nem így mûködik a történelem. Az analógiák mindig vonzóak, mert ismerőssé teszik az ismeretlent, de ugyanakkor elemzői vagy újságírói eszközként inkább félrevezetőek. Krekó Péter