A tudományos ismeretek egyre gyorsuló mértékben növekednek. Ezzel párhuzamosan javulnak az ismeretek terjedésének feltételei. Ugyanakkor a véges emberi elme csak korlátozott mennyiségû ismeretet képes befogadni és feldolgozni. Úgy érzem, a telítési küszöböt már régen átléptük. Azóta az egyes emberek tudása egyre felületesebbé válik, és ez alól még a legismertebb tudósok sem mentesek.

Kapcsolódó idézetek

1. Amit ma tudományos ismeretnek nevezünk, az különböző fokú bizonytalansággal terhelt állítások halmaza. Ezek némelyike teljesen bizonytalan, némelyike csaknem biztos, de egyik sem abszolút biztos. A tudósok ezt már megszokták. (...) Némely ember azt mondja: "Hogy tud élni tudás nélkül?" Nem tudom, hogy ezzel mire céloz. Én mindig tudás nélkül élek. Ez könnyû. Azt szeretném tudni, hogy ő hogyan jut a tudáshoz. Richard Feynman
2. Tudásunk gyarapodik, ehhez nem fér kétség. Korábban még álmunkban sem sejtett dolgokat tesz lehetővé. De ezzel a gyarapodással újabb és újabb kérdésekre kell választ találnunk. Új titkokat kell megfejteni. Carlo Rovelli
3. A tudományos megismerés növekvő információtartalma, valamint bonyolultabbá válása hozza létre az egyik paradox szituációt: az egyes tudós mind többet és többet tud, de a kutatás mind szûkebb és szûkebb szférájában.
4. A tudós feladata a keresés, szüntelen kutatás. És ha talált valamit, ha felért egy csúcsra, akkor látja csak, milyen nagy terület nyúlik előtte, amely még teljesen ismeretlen, feltárásra, kutatásra vár. Szóval, ha a keresés sikerrel jár, akkor egyre több és több keresnivalót talál. Nem tudom, végére ér-e ennek valaha az emberi tudomány, más szóval, lesz-e valaha idő, amikor mindent tudni fogunk, amit tudni érdemes. (...) Mindinkább az a meggyőződésem, hogy az ember sohasem jut majd a tudomány végére, sőt ellenkezőleg, minél többet tudunk, annál kevesebbet ismerünk ahhoz képest, amit ismerni szeretnénk.
5. Elképesztően felgyorsult az információ előállításának és terjedésének sebessége, különösen az internet és a web kiterjedésével. Ha a tudást nem pusztán információnak, hanem ennél többnek, valódi, hasznos tudásnak gondoljuk, akkor persze a gyorsulás már kevésbé szembetûnő és egyértelmû. Tudást szerezni, s még inkább egy adott terület "tudásanyagát" fejleszteni csak kitartó, hosszas munkával lehet. De nagyon fontos, hogy a következő generáció számára meg tudjuk mondani, hogy az elképesztő választékból melyik cikket, illetve könyvet érdemes elolvasni, s melyiket nem. Így az internet korában még fontosabbnak tartom a személyes kapcsolatokat, azt, hogy ezt az információt beszélgetés közben adjuk át egymásnak.
6. A tudományos ismeretterjesztésnek igen erős korlátai vannak, a téveszmés nézeteknek ugyanis nem elsősorban az ismerethiány az oka, hanem az a tény is, hogy gondolkodásunk pszichológiailag meghatározott. Boldogkői Zsolt
7. Univerzális tudósok maholnap már elképzelhetetlenek. Az ismeretek mennyisége túlságosan nagy ahhoz, hogy egyetlen elme befogadhassa. John Steinbeck
8. A tudományos szellem eredményeként az emberek egy bizonyos álláspontot foglalnak el a világ dolgaival szemben; a vallás előtt e szellem egy pillanatig habozik, de végül is átlépi a küszöböt. Ennél a folyamatnál nincs megállás, mennél több ember számára válnak hozzáférhetővé tudásunk kincsei, annál jobban terjed a vallástól való elfordulás; eleinte ez csak az elavult, megütközést keltő külsőségeket érinti, később azonban átterjed az alapvető előfeltételekre is. Sigmund Freud
9. A tudomány olyan sebességgel halad, hogy azt a fény is megirigyelhetné, így viszont egyre nő a közte és a laikus közönség közötti távolság. Ez rendkívül sajnálatos, mert a tudomány mondanivalója végtelenül lebilincselő, még akkor is, ha egyre nehezebben követhető.
10. Panaszkodhatunk ugyan, hogy a polihisztorok kora lejárt, mert immár egyetlen ember sem képes "minden tudást" átfogni, de felfoghatjuk úgy is, hogy abban a szerencsés helyzetben vagyunk, amikor a tudás olyan, sosem látott gazdagsága vesz minket körül, amelyhez az egyes ember immár kevés.