A tudományos ismeretterjesztésnek igen erős korlátai vannak, a téveszmés nézeteknek ugyanis nem elsősorban az ismerethiány az oka, hanem az a tény is, hogy gondolkodásunk pszichológiailag meghatározott.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudományos ismeretek egyre gyorsuló mértékben növekednek. Ezzel párhuzamosan javulnak az ismeretek terjedésének feltételei. Ugyanakkor a véges emberi elme csak korlátozott mennyiségû ismeretet képes befogadni és feldolgozni. Úgy érzem, a telítési küszöböt már régen átléptük. Azóta az egyes emberek tudása egyre felületesebbé válik, és ez alól még a legismertebb tudósok sem mentesek.
2. A modern tudomány kínálta elkápráztató lehetőségek ellenére nyitottságunkat konok kétkedéssel kell fékezni. Sok izgalmas lehető­ségről egyszerûen kiderül, hogy helytelen. Az új lehetőségek iránti nyitottságra és a kemény kérdések megfogalmazásának akarására egyaránt szükség van a tudomány előrehaladásához. Carl Sagan
3. A tudományban (...) a gondolkodás szabadsága nem terjedhet addig, hogy a tényeket ne vegyük figyelembe. Ha egy nézet ellentmond a tényeknek, vagy egyenesen értelmetlen, mert még önmagának is ellentmond és logikailag is hibás, akkor ilyen nézetet vallani egyszerûen ostobaság. Blaise Pascal
4. A tudományos gondolkodás mindenekelőtt azoknak az újabb és újabb módszereknek a szenvedélyes felkutatása, amelyek révén a világ elgondolható. Nem a megszerzett bizonyosságokban rejlik az ereje, épp ellenkezőleg: annak radikális tudatosulásában, hogy mekkora a tudatlanságunk. Ez a tudatosság késztet bennünket kétkedésre a tudni vélt dolgokban, és arra, hogy emiatt folytassuk a tanulást. Nem a bizonyosság kedvéért törekszünk a tudásra, épp ellenkezőleg: a bizonyosság mélységes hiánya miatt. Carlo Rovelli
5. Mivel a tudomány meg akarja érteni, milyen a világ, és nem azzal foglalkozik, hogy milyennek szeretnénk látni, az eredményei sokszor nehezen érthetők és nem nyújtanak kielégülést. Időnként arra ösztökél, hogy rendezzük újra a dolgokat a fejünkben. Vannak persze nagyon egyszerû tudományos ismeretek is. A komplikáltság oka a világ bonyolultsága - vagy a miénk. Amikor elhárítjuk magunktól, mondván, hogy ez nekünk túl nehéz (mert valószínûleg rosszul tanítottak az iskolában), egy kicsivel mindig csökkentjük az esélyünket, hogy a saját kezünkbe vehessük a jövőnket. A jogainkat csorbítjuk meg, és az önbizalmunk is meggyengül. Carl Sagan
6. A nyelv kialakulása egyben korlátja is a gondolkodásnak, mert az adott nyelv jelentősen befolyásolja az elgondolható gondolatok természetét. Csányi Vilmos
7. Megbízható ismeretek nem elegendők a cselekvéshez. Célok nélkül nem cselekedhetünk és célokat csak szükségleteink tûzhetnek nekünk. Polányi Károly
8. A világ titkaira túlságosan lassan vet fényt a kutatás; a tudomány sok kérdésre még egyáltalában nem tud választ adni. A tudományos kutatás azonban az egyetlen út, ami bennünket a rajtunk kívül eső világ helyes ismeretéhez elvezet. Sigmund Freud
9. A téveszmékre érzelmek és indulatok rakódnak, amelyek még vonzóbbá és meghatározóbbá teszik ezeket az emberek gondolkodásmódjában. A vallás képtelenségei csak azért jutnak befolyáshoz, mert "vallásosak".
10. A tudomány - még a kísérletezés, a mérés, a matematikai számítások és a szigorú következtetések előtt - meglátásokból, képzetekből támad. A tudományos tevékenység legfőképpen elképzeléseken alapul; a tudományos gondolkodásnak elengedhetetlen része, hogy a dolgokat az addig megszokottól eltérő módon "lássuk". Carlo Rovelli