A tudományos megismerés növekvő információtartalma, valamint bonyolultabbá válása hozza létre az egyik paradox szituációt: az egyes tudós mind többet és többet tud, de a kutatás mind szûkebb és szûkebb szférájában.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudományos ismeretek egyre gyorsuló mértékben növekednek. Ezzel párhuzamosan javulnak az ismeretek terjedésének feltételei. Ugyanakkor a véges emberi elme csak korlátozott mennyiségû ismeretet képes befogadni és feldolgozni. Úgy érzem, a telítési küszöböt már régen átléptük. Azóta az egyes emberek tudása egyre felületesebbé válik, és ez alól még a legismertebb tudósok sem mentesek.
2. Paradoxon, de aki keveset tud, általában nem akar többet tudni, aki viszont többet tud, még többet akar tudni. Arnold Bennett
3. A tudással együtt a kétség is nő. Johann Wolfgang von Goethe
4. Tudásunk gyarapodik, ehhez nem fér kétség. Korábban még álmunkban sem sejtett dolgokat tesz lehetővé. De ezzel a gyarapodással újabb és újabb kérdésekre kell választ találnunk. Új titkokat kell megfejteni. Carlo Rovelli
5. Azokban a korokban, amikor az ember tudása még csak töredékes volt, az új felismerések csupán a tudomány egy-egy részterületének újjászervezését vonták maguk után; mostanra azonban a tudás olyan egységessé vált, hogy a tények és az elmélet legapróbb elhajlása a teljes intellektuális zavarodottság állapotába sodor.
6. A tudományos kutatásnak mindig az a vége, hogy hirtelen több probléma is felbukkan ott, ahol korábban csak egy volt. Norman Mailer
7. Mivel a tudomány meg akarja érteni, milyen a világ, és nem azzal foglalkozik, hogy milyennek szeretnénk látni, az eredményei sokszor nehezen érthetők és nem nyújtanak kielégülést. Időnként arra ösztökél, hogy rendezzük újra a dolgokat a fejünkben. Vannak persze nagyon egyszerû tudományos ismeretek is. A komplikáltság oka a világ bonyolultsága - vagy a miénk. Amikor elhárítjuk magunktól, mondván, hogy ez nekünk túl nehéz (mert valószínûleg rosszul tanítottak az iskolában), egy kicsivel mindig csökkentjük az esélyünket, hogy a saját kezünkbe vehessük a jövőnket. A jogainkat csorbítjuk meg, és az önbizalmunk is meggyengül. Carl Sagan
8. Amikor a tudós nem ismeri a választ a kérdésére, akkor tudatlan. Ha már megsejti, hogy mi lehet az eredmény, olyankor bizonytalan. És amikor már teljesen, sőt fenemód biztos abban, hogy mi lesz az eredmény, akkor is van benne némi kétely. Richard Feynman
9. A tudós feladata a keresés, szüntelen kutatás. És ha talált valamit, ha felért egy csúcsra, akkor látja csak, milyen nagy terület nyúlik előtte, amely még teljesen ismeretlen, feltárásra, kutatásra vár. Szóval, ha a keresés sikerrel jár, akkor egyre több és több keresnivalót talál. Nem tudom, végére ér-e ennek valaha az emberi tudomány, más szóval, lesz-e valaha idő, amikor mindent tudni fogunk, amit tudni érdemes. (...) Mindinkább az a meggyőződésem, hogy az ember sohasem jut majd a tudomány végére, sőt ellenkezőleg, minél többet tudunk, annál kevesebbet ismerünk ahhoz képest, amit ismerni szeretnénk.
10. A tudományok olyanok, mint a folyó. Bizonytalan és homályos kezdetek után megvannak a maguk lassú és széles szakaszai, zúgói és zuhatagai; beköszöntenek áradások és olykor aszályos idők is. Sodrást, lendületet gyûjtenek sok-sok kutató munkájából; táplálják, erősítik őket máshonnan érkező gondolatok patakjai; s a szüntelenül fejlődő elméletek és felfedezett összefüggések jóvoltából válnak egyre szélesebbekké és mélyebbekké.