A tudományos paradigmák jönnek és mennek, a mûvészeti irányzatok még inkább. A mágia mindenféle ágaiban a best practice dominál, az is napról napra változik. A misztikában mindig a végső stabilitás, a nirvána elérése a cél, de az ehhez vezető út következő állomása napról napra változhat.

Kapcsolódó idézetek

1. A világban számtalan mágikus hit létezik. Hiszünk a gyógyszerekben, a pénzben, a tulajdonban, ezoterikus tudományokban, gurukban, gyógyítókban, amulettekben, egzotikus helyekben, szent helyekben, szertartásokban, testmozgásban, sminkben, társkeresőkben, házasságban, gyerekekben, iskolákban, ingatlanban, vállalatokban, technológiában, kormányokban és sok egyébben. A mágia fő motívuma: "Nekem nincs a birtokomban, ami a boldogsághoz kell. Az a személy, eszköz vagy technológia majd meglengeti a varázspálcáját, én pedig elhozom, ami hiányzik nekem." Aztán hosszú, eredménytelen keresgélésbe kezdünk valami rajtunk kívül álló dolog után, hogy megadja nekünk, ami még nem a miénk. A mágia a belső hatalmunk kivetítése egy közömbös tárgyra. Az isteniség kihelyezésében szenvedünk.
2. A tudomány a tudás és megértés, míg az irodalom és mûvészet a szépség és tapasztalatszerzés terét igyekszik tágítani. Max Tegmark
3. Vallás és a tudomány párhuzamosak, és a távoli jövőben ugyanahhoz a célhoz jutnak. Ennek megvalósítására legjobb, ha állandóan törekszünk a tudomány lényege és célja és a vallásos hit megértésére. Akkor világosabb lesz az, hogy bár a módszerek különböznek, mivel a tudomány általában az értelemtől függ, a vallás pedig a hittől, a haladás értelme és iránya teljesen megegyezik. Max Planck
4. A küzdelem miszticizmus és tudomány közt nem zárult le, noha a mérleg serpenyője erősen a tudomány oldalára billent - minthogy egyre több jelenséget tudunk megmagyarázni, és egyre kevesebben elégszenek meg a misztikus magyarázattal. A miszticizmussal szembeni térhódítás: a felvilágosodás. Benedek István
5. A mûvészet az egész világot folyamatosan fölfedezi és értelmezi, ugyanúgy mint a filozófia, a vallás vagy a tudomány. Csak más a fókusztávolság.
6. A mûvészet mindig a szépséget szolgálja, a szépség pedig a formával bánni tudás öröme, a forma organikus kulcsa a létezésnek, minden élőlénynek birtokolnia kell a formát, hogy élhessen, és így a mûvészet, a tragikus is, az életörömről beszél. Borisz Leonyidovics Paszternak
7. Az igazi mûvész újra és újra megteremti önmagát, miközben egyre magasabb szintre jut, és egyre megvilágosodottabbá válik. Meghaladja önmagát és összhangba kerül az Univerzummal, átgondol, megbékél, megszabadítja az elméjét, megvilágosodik, gyógyít és inspirál, magasabb szintre emelkedik, és minél magasabbra kerül, annál összeszedettebbnek kell lennie.
8. Minden egyes lélegzetvétel, minden álom, a születés, a halál úgy múlik el, hogy fel sem fogjuk. Összes fogyatékosságunk közül ez a legfájdalmasabb. Életünket olyan kozmikus folyamatok irányítják, amelyeket nem érthetünk. Hogy félelmünket csillapítsuk, ezeket az erőket akarjuk befolyásolni. Ez a mágia.
9. A meditáció rendbe hozza a szertelen, nyugtalan kedélyéletet, annak háborgásait, sokszor belső viharait, és átvilágítja sötét, csillagtalan éjszakáit. A jógában nem az akrobatákat és fakírokat kell csodálni, hanem a meditációt, annak boldogító, erősítő és gyógyító hatalmát.
10. A tudomány velejében mindvégig megmaradt mûvészetnek, és úgy hiszem, magvát tekintve a tudomány mindig filozófia is.