Ugrás a tartalomra
A Vakvéletlen boltjában csapkodja a legyeket a boltos. - Ez nem ám a sors keze - mondogatják a legyek. - Ettől nem kell félni!
Kapcsolódó idézetek
-
A Vad Veszedelmek Boltjába csak merész emberek járnak, a veszélyt keressük, az életünket kockáztatni jöttünk, mondják, hol menthető, ami még menthető? - Nem is tudom, nem is tudom - mondja a boltosbácsi -, hát hol is lehet? Meg minek is?
Mosonyi Aliz
-
Örüljünk, hogy élünk, és van elfoglaltságunk. A dologtalan kezeknek az ördög talál elfoglaltságot.
-
Az Intő Jelek Boltja intő jelekkel van tele, a vevők csak belépnek, még körül se néztek, és "Még körül se néztünk! És máris! Mintha intenének! De melyik kinek?" - Kinek melyik - mondja a boltos.
Mosonyi Aliz
-
Nagyon örülök, ha segíthetek másokon. (...) De maga ezt biztosan nem érti. Ez nem üzlet, hanem emberség.
Nora Roberts
-
Az ember a fájdalomban azzal vigasztalódik, hogy még nagyobb fájdalom is érheti. Nincs olyan szerencsétlenség az ember életében, amelynél nagyobb nem ért volna más embert.
G. Hajnóczy Rózsa
-
Az ember vak sors játékszere, véletlen esélyek sodorják jobbra-balra, de a legmakacsabb balvégzet sem akadályozhatja meg abban, hogy ne iparkodjék a szerelemre, a boldogságra. Eléri-e? Nem éri el? Tulajdonképpen mindegy is.
Nagy Endre
-
A Térképek Boltjába bemegy a vevő, elmondja az élete történetét, a boltos meghallgatja, elővesz egy térképet, kitûz rá egy kicsi zászlót, és azt mondja: - Tessék. Ide sodorta magát az élet.
Mosonyi Aliz
-
A szerencse nem véletlen.
-
A véletlennel szemben nem jön be a blöff.
Maria Konnikova
-
Vereséget szenvedett, de a büszke lélek nem tûri, hogy sebeiben vájkáljanak. Vigasztalni csak a gyengét és az ostobát kell, aki nem elég erélyes, hogy a sorsát maga intézze.
Muráti Lili