A Valentin-nap az oka. Üdvözlőkártyák százain díszeleg a felirat: te vagy az igazi. Vajon hány száz késő éjszakai telefonhívást bonyolítottak le kizárólag emiatt? És nem csak a szerelem terén van ez így, úgy tûnik, mindenhol azt az egyet keressük, ami az életünket teljessé teszi. Az a munka, az a lehetőség, az a család. Meddig keressük azt az egyet? Az igazit?

Kapcsolódó idézetek

1. Mindenki az igazit keresi, az egyetlent, akivel boldogan élhet, amíg meg nem hal. De a világ nem ilyen egyszerû. A szerelem sokkal nagyobb ajándék, mint amennyit felfogunk belőle.
2. Nézzünk szembe a ténnyel: sosem tudni, mi jár a másik fejében, amikor rád néz, amikor meghív egy italra és elkéri a telefonszámodat. Miért nem hív vissza? Miért tagadtatja le magát? Miért tûnt úgy, hogy akar, és most miért nem akar? A nők tévelyegnek, a férfiak botladoznak: az élet nem más, mint a be nem teljesedő kapcsolatok, a félbehagyott, elbénázott, észre sem vett lehetőségek sora.
3. Sokszor elmegyünk egymás mellett, nem becsüljük meg azt, aki mellettünk van. Másra vágyunk. Az igazi szerelem egy egyenrangú kapcsolat, nehéz, küzdelmes munka, hiszen el kellene fogadnunk a másik árnyoldalát is, ami üzenet saját magunk árnyoldalainak elfogadására is.
4. Az Álmom és én is nagyon vártuk, hogy találkozzunk az Igazival, az Egyetlen Igazival, akiről már annyit hallottunk. Egész életünkben kutattuk bokrok mögött, emberek mögött, mások mögött, hétfőtől szombatig, kerestük életem szerelmét, szívem kiválasztottját, Isten ajándékát, azt, akivel az életben olyan öbölbe siklunk, amiről azt sem tudtuk, hogy ott van. Linn Skaber
5. Mindennek oka van, és aminek be kell következnie, az meg fog történni. Lehet, hogy nagyon sokat kell rá várni. Ezért sokan nem is képesek kivárni, és beleragadnak számukra méltatlan kapcsolatokba, amely nem szerelem, inkább csak együtt haladás az élet útján. Ilyenkor gyakran csak áltatják magukat és egymást az emberek, és azt hiszik, jól megvannak egymással - pedig lehet, hogy nem is igazán boldogok. Ha nem félnének újrakezdeni a keresgélést, vagy legalább megtalálni az okát annak, hogy miért nem tökéletes a kapcsolatuk és javítani rajta, sokkal inkább kiteljesedhetne az életük.
6. A szerelem ott van a mindennapokban. Találd meg először a pillanatban, hogy felismerhesd valakiben. Nagy csalódás lesz, ha kizárólag mástól vágysz rá. Lásd meg egy pillanatban, egy ölelésben, egy csodában, egy telefonhívásban, egy dalban, egy hangban, bármiben, hiszen ami szeretetből, szívből készült, az bizony mindig többé tesz, feltölt, csak merned kell elfogadni azt, ami szerelmet ad, mosolyt, boldoggá tesz, hiszen a valódi szerelem először a mindennapokban születik meg, ott kell észrevenni, befogadni, meglátni. Az, aki erre képtelen, valójában hiába várja, hogy majd valakitől megkapja az érzést. Amíg nem tanulod meg észrevenni magad körül, magadban, az életedben, addig esélytelen, hogy bárki teljessé tegyen. Oravecz Nóra
7. Ne feledd, hogy az igazi szerelem nem a dombornyomásos meghívókról szól. Az igazi szerelemre akkor bukkansz, amikor legkevésbé várod. Igaz szerelem megkockáztatni, hogy nem lesz "boldogan éltek, míg meg nem haltok", az igaz szerelem megfogni a férfi kezét, aki annak szeret, aki vagy, és azt mondani: nem félek hinni benned. Egy ilyen szerelem mindent túlél.
8. Régebben a házasság célja a társaság biztosítása, a családi élet fenntartása, a gazdasági támogatás, a társadalmi elfogadottság volt. Aztán romantikus vágyakat hoztunk be, a házassággal együtt járt a szeretet, az érzelmek és a valakihez tartozás. És ma már a házasság - de értem ezalatt az összes hosszú távú elkötelezett kapcsolatot - az identitáskeresésről szól: olyan párt keresünk, aki segít nekünk önmagunk legjobb változatává válni. Esther Perel
9. Amikor valaki nagy hatással van ránk, mindig találunk okot azt hinni, hogy ő az igazi számunkra. Teljesen mindegy, hogy mi az ok. Jelen esetben például az éj fényei ragadtattak el. Majd egy idő után mindaz, amit a másikban szerettünk, kezd elviselhetetlenné válni. De abban az elvarázsolt pillanatban úgy érezzük, rátaláltunk arra, akit egész életünkben kerestünk.
10. A levél nem elég... a telefon sem. Csak a találkozás. Mert kell a közelség, az érintés, a mosoly, kellenek a szemek. Kellenek ezek a pillanatok, a találkozások. Hogy a lélekben megrajzolt képet a valóságban tudjuk kiszínezni, hogy az álomba beköltözzön a valóság, hogy az ünnepnapok mellett meglássuk a hétköznapokat is. A Másikat. Csitáry-Hock Tamás