Ugrás a tartalomra
A vallás és a filozófia mentális eszközök alkalmazása olyan problémákra, amelyek megoldására nem lettek felkészítve.
Kapcsolódó idézetek
-
A vallás szavakkal, cselekedetekkel, gesztusokkal és "gondolatokkal" látja el az embereket olyan alkalmakra, amikor nem tudják, mit mondjanak, mit cselekedjenek és mit gondoljanak.
Paul Valéry
-
A vallás nem egyéb, mint a korlátolt emberi elmék olyasmivel való elfoglalása, ami felfoghatatlan számukra.
Jean Meslier
-
A vallás nem nyújthat vígasztalást, csak annak, ki gondolkozni képtelen, úgy hogy csak ily lehetetlen utakon képes magán segíteni; ezt is csak "úgy a hogy" megnyugtatja, de reálisan sohasem segít azon. Az ész az egyedüli, mely segítséget nyújthat, sőt ép ennek hiánya s a vallással való helyettesítése szüli a legtöbb bajt.
-
A vallás egyfajta mankót ad: a jó és a rossz kódexét, az emberi lét tervrajzát. De mint minden segédeszközt, ezt is lehet rosszul használni.
-
Aki tudományosan vagy mûvészileg képzett, annak van vallása is. De annak, aki egyikben sem jártas, biztosan szüksége van vallásra.
Johann Wolfgang von Goethe
-
A filozófia célja vagy feladata az, hogy javunkra használhatjuk fel a korábban megismert hatásokat.
Thomas Hobbes
-
A vallás annak az embernek az öntudata és önérzete, aki vagy még nem szerezte meg önmagát, vagy már ismét elvesztette.
Karl Marx
-
A téveszmékre érzelmek és indulatok rakódnak, amelyek még vonzóbbá és meghatározóbbá teszik ezeket az emberek gondolkodásmódjában. A vallás képtelenségei csak azért jutnak befolyáshoz, mert "vallásosak".
-
Az olyan ember, akinek a vallással kapcsolatban kihagy az értelme, aki a vallást kiveszi az előrehaladó fejlődés törvényei alól, aki a vallást nem vonja gondolkodása és kutatása körébe, akik hitét, vallásosságát felmentettnek véli a mûvelődés szükséglete alól: az ilyen ember, ha különben még oly mûvelt és tanult is, félmûvelt, félember.
Ludwig Feuerbach
-
A vallások, ha helyesen fogják fel saját elveiket és tanaikat, arra a kérdésre próbálnak választ adni, hogy mi az értelme, mi a célja az ember létének. A tudomány ezekkel a kérdésekkel eleve nem tud mit kezdeni. Nemhogy nem tudja megválaszolni, de feltenni sem tudja őket.
Szentágothai János