A vallásos emberek megvetően materialistáknak nevezték a világi embereket, ők pedig hókusz-pókusznak titulálták a spiritualitást. Bizonyos fokig mindkettőben van igazság, de csak félig. Egy féligazság pedig sokkal veszélyesebb, mint egy hazugság, mert a féligazság igazságnak látszik.

Kapcsolódó idézetek

1. A materialista a világ felszínén él, ezért csak felületesen szabad gondolkoznia. A mélyben vannak azok a kérdések, amelyeket nem szabad föltennie: honnan származik az anyag és mi lesz vele... Ezért kényszerül arra, hogy az anyag örökkévalóságában higgyen. A materialisták "vallása" az a hit, hogy nem hisznek. Ez az istenhittel ellentétben vak hit. Ha a materialista gondolna a Kezdetre és Végre, látni kellene, hogy Semmi nem képzelhető el, sem a Kezdet előtt, sem a Vég után, ezért jól kellene ismernie, hogy a materializmus sem anyagi, hanem szellemi valóság.
2. Az emberek azt hiszik, hogy az igazságot akarják, de ennek az ellenkezője igaz. Az őszinteség aljas, durva és ronda, a hazugság viszont gyakran kedvesebb, lágyabb, humánusabb. Nem őszinteséget akarunk, hanem előzékenységet és tiszteletet.
3. A vallás és a hit szétvált egymástól. Nagyon sok vallásosságot lehet látni mindenféle hit nélkül. Formális vallásosságot, amit hagyományszerûen betart, de nincs igazi érzelmi átélés a mélyén. És főként nincs igazi viselkedést, magatartást, cselekvést befolyásoló ereje. Formálisan nagyon vallásos emberek nagy gazemberségeket tudnak elkövetni. A másik dolog, hogy vannak hívő emberek, akik nem vallásosak, de nagyon mélyen hisznek. Popper Péter
4. Különböző elnevezések vannak azokra az emberekre, akik sokféle racionálisan megmagyarázhatatlan dologban hisznek. Ha a hiedelmei rendkívül közkeletûek, azt mondjuk, vallásos, egyébként pedig nagy valószínûséggel, hogy bolond, pszichotikus vagy téveszméi vannak... Világos tehát, hogy az épeszûség a számokon múlik. Sam Harris
5. Mivel minden vallás csak valószínû bizonyításra támaszkodik, s minden valószínû bizonyítás cáfolható, ebből következik az, hogy ami egyesek szemében tökéletesen igaz vallás, azt mások igen valószínûtlennek vélik, hamisnak tartják.
6. A vallást a közönséges ember igaznak, a bölcs hamisnak, az uralkodó pedig hasznosnak véli. Lucius Annaeus Seneca
7. Minden ember azt ítéli meg helyesnek, amit ismer és tud, és ahhoz is ragaszkodik. Õk ezt hívják valóságnak. De a tudás és az ismeretek nagyon bizonytalan dolgok, így lehet, hogy a valóságuk csak egy illúzió. Mindenki a saját kis világában él és úgy, ahogy ő helyesnek gondolja.
8. Az emberek néha azzal teszik bolonddá magukat, hogy olyan dolgokban hisznek, amik nem igazak. Ez időnként elég veszélyes tud lenni. Tévesen látja tőle az ember a világot. És nem hajlandó észrevenni, hogy amiben hisz, az tévedés. De sokszor van egy olyan része az elmének, ami tudja, és a megfelelő szavak felszabadíthatják ezt a részt. Terry Pratchett
9. A félig kimondott igazságok: a középszer igazságai. Valójában hazugságnak is tekinthetők. Csoóri Sándor
10. Az emberek bármit elhisznek, és figyelembe véve a lehetőségeket, inkább a hazugságot választják az igazság helyett, mert a hazugság általában érdekesebb.