A vallomásban alkalmasint van valami romboló és végérvényes. Vagy legalábbis valami titokzatos, amiről az ember nem mer magának számot adni.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember lényegében az, amit rejteget: halomnyi szánalmas kis titok. André Malraux
2. Az ember hajlamos arra, hogy tagadja azt, amit nem tud állítani (vagy kifejezni). Paul Valéry
3. Fél attól, hogy kiderül, mi lakik magában. Fél, hogy olyasmit talál odabent, amit nem tud irányítani. Nora Roberts
4. Fiatal emberek vallomásai - vagy legalábbis az, ahogyan kifejezik magukat - rendszerint nem túl eredetiek, és nyilvánvalóan elfojtások torzítják szavaikat. Francis Scott Fitzgerald
5. Egy titok attól titok, hogy az ember nem tudhatja.
6. Végre is be kell vallanom - félek. Valami buta és megmagyarázhatatlan félelem ez. Nem attól félek, hogy betörők leütnek és elveszik a pénztárcámat, hanem a csöndnek és a sötétségnek és az egyedüllétnek van valami nyomasztó hangulata, ami végeredményben félelem. Török Sándor
7. Az ember ellen sokszor a saját szavai tanúskodnak. Cs. Szabó Sándor
8. Az ember sokszor azt se tudja pontosan, ami vele történt, nemhogy másokkal. Igaz, van, ami nem vonható kétségbe: például a halál.
9. Az emlékezet nagyon furcsa dolog. Néha megmagyarázhatatlanul megmaradnak benne a dolgok, amikről magunk sem hisszük, hogy megmaradtak. Leslie L. Lawrence
10. Így szokott ez lenni az ismeretlen dolgokkal, megrémítik az embereket. Főként, ha ezek az ismeretlen dolgok halványan azokra a rémképekre emlékeztetnek, amelyek önnön kárhozott elméjük legsötétebb zugaiba fészkelték be magukat.