A világ szárazföldből és vízből áll, az emberi élet pedig evésből és verésből, és a verés van túlsúlyban.

Kapcsolódó idézetek

1. Az élet egy az evéssel. A létezést nevezzük evésnek. Ami él, az eszik, és azt megeszik. Ludwig Feuerbach
2. Minden verekszik a teremtett világban. Az erős föléje kerekedik a gyengébbnek. Viaskodás az élet. Gárdonyi Géza
3. Az életnek tévedésekre van szüksége, tévedésekből táplálkozik. Friedrich Nietzsche
4. Az ember megpróbál egyensúlyt teremteni maga és a világ között. Ebben a folyamatos harcban telik el az élete. Dunai Tamás
5. A természet változik. És mi teljesen függünk ettől a változó világtól. Ez biztosítja az élelmünket, a vizet és a levegőt. Nincs ennél nagyobb értékünk, muszáj megvédenünk. David Attenborough
6. A gondok és az ételek átformálják az embert. Egyesek megőszülnek, mások meghíznak. Martti Larni
7. Az élet és a világmindenség mozgásra, változásra, különbségre, ellentétre és sokszínûségre épül.
8. A világ tele van a legkülönbözőbb emberekkel, akad közöttük okos, buta, egészen ostoba, mulatságos és unalmas. Sokféle emberből áll össze a világ.
9. Az ember sok mindent képes nélkülözni: az ennivalót, a vizet; de fény nélkül csak lekushad, és várja a halált, mintha a sötétség kiszívná minden életerejét. Simun Vrocsek
10. A világ, amelybe beleszületünk, durva és borzalmas, de egyúttal istenien szép is. Vérmérséklet dolga, ki mit hisz túlsúlyban levőnek: az értelmetlenséget vagy az értelmet. Ha az értelmetlenség abszolút mértékben túlsúlyba kerülne, akkor magasabb fejlődési fokon egyre nagyobb mértékben szûnne meg az élet értelme. De nem így van - legalábbis szerintem. Mint minden metafizikus kérdésnél, itt is valószínûleg mindkettő igaz: az élet értelem és esztelenség, vagy tele van értelemmel és esztelenséggel. Én pedig aggódva remélem: az értelem kerül túlsúlyba és nyeri meg a csatát. Carl Gustav Jung