A világ valamennyi erdejében nincsen két egyforma fa. És nincsen két egyforma ember. Az egyenlőség természetellenes elméletét a gyöngék, a törpék és a tehetetlenek találták ki abból a célból, hogy saját színvonalukra kényszerítsék az erőset, a nagyot és a tehetségeset. Kísérletezhetnek vele ezer évig, akkor sem sikerül. A nagyból csak úgy csinálhatnak alacsonyat, ha levágják a fejét.

Kapcsolódó idézetek

1. Az egyenlőség a legnagyobb badarság, amellyel valaha is megkísérelték elkábítani az emberi fajt. Mintha az emberek valóban egyenlőek volnának, vagy egyenlőek tudnának lenni! A lehetőségek egyenlőségéről beszélnek. De miért legyenek egyenlő lehetőségek, ha az emberek nem tudják kihasználni azokat? Az emberek egyenlőtleneknek születnek; mindegyiknek más a jelleme, életereje, esze; és ezt a különbséget a lehetőségeknek semmilyen egyenlősége sem szüntetheti meg. A nagy többség mélységesen ostoba. Miért kapjon egyenlő lehetőséget a hiszékeny, együgyû és bátortalanul gyönge tömeg a jellemes, értelmes, munkaszerető és erős kevesekkel? William Somerset Maugham
2. Az emberek nem egyenlők! Vannak, akik okosabbnak, szebbnek születnek. Vannak, akik szegény családban születnek, vagy akiknek gyenge a teste... születés, növekedés és tehetség, minden ember különböző! Az emberek azért születnek, hogy különbözzenek! Ezért harcolnak és versenyeznek egymással. A fejlődésnek hely kell. Az egyenlőtlenség nem rossz, az egyenlőség viszont önmagában veszedelem!
3. Az élet igazságtalan, és nincs egyenlőség az emberek között. Egyesek szépek, mások csúnyák, egyesek jó családba születnek, mások szegények, egyesek fényes sikert érnek el, mások ismeretlenek maradnak, egyesek okosak, mások ostobák... Egész egyszerûen ilyen az élet. Emmanuel Carrere
4. Rendnek kell lenni a világban, az egyik ember erre születik, a másik meg arra, nem lehet minden ember egyenlő, ezt csak a délibábos eszû szociálisták gondolják, mert ha minden ember egyenlő lenne, akkor feje tetejére állana a világ, és a király a pöcegödörbe zuhanna, a koldus meg lekváros kalácsot zabálna a király trónszékében, (...) és a pék se sütne kenyeret, miért is sütne másokra, ha ő is egyenlő mindenkivel, és akkor azonnal eljönne a világvége a lovasokkal, úgy, ahogyan az meg vagyon írva, a Háborúval, az Éhínséggel, a Halállal és a Ragállyal. Cserna-Szabó András
5. Nem mindenki egyformán egyenlő, mert van, akinek egyszerûen nem sikerül az egyenlőség, érti, másmilyenre formálta az élet, irtó nagy pech, de gyakran megesik az emberrel, jó helyre kell születni, vagy ha nem, jól kell helyezkedni, nem ésszel, hanem érdekkel kell gondolkodni, ilyen egyszerû ez, minek cizellálni a logikával. Finy Petra
6. Vannak okos emberek, akik tehetségtelenek. És vannak tehetséges emberek, akik nem okosok. És aztán végtelen tömegben vannak, akik nem okosok, nem is tehetségesek. Végül mindig ezek győznek. Márai Sándor
7. Az emberek közt az a gyenge, aki szegény, s ha könnyítünk sorsán, a fennálló rendet rúgjuk fel, a természettel kerülünk szembe, felborítjuk azt a kényes egyensúlyt, mely végtelenül finom rendszerének alapja. A társadalom szekerét a végzetes egyenlőség irányába tolnánk, nemtörődömségre, semmittevésre ösztönöznénk a szegényt, arra tanítanánk, hogy lopja meg a gazdagot, ha az netán nem volna hajlandó adakozni, s mindezt azzal érnénk el, hogy hozzászoktatnánk a munka nélkül szerzett jövedelemhez. Donatien Alphonse Francois de Sade
8. Akik megpróbálják egyenlősíteni az embereket, soha nem teszik őket egyenlővé. Minden társadalom a polgárok különböző rendjeiből áll, s ezek közül némelyeknek a legmagasabb helyet kell elfoglalniuk. Az egyenlősítők tehát csak átalakítják és eltorzítják a dolgok természetes rendjét; felborítják a társadalom építményét, amikor a magasba repítik azt, ami a szerkezet szilárdságának kívánalmai szerint a földön kellene, hogy maradjon. Edmund Burke
9. Vizsgáljátok meg a legjobb és legtermékenyebb emberek és népek életét és nézzétek meg, hogy a büszkén magasba terebélyesedő fa vajon meglehet-e rossz idő és viharok nélkül: hogy a kedvezőtlen körülmények és akadályok, mindenféle gyûlölködés, féltékenység, önzés, bizalmatlanság, keménység, bírvágy és kegyetlenség nem a legkedvezőbb körülmények-e, amelyek nélkül aligha lehetséges számottevő gyarapodás még az erényekben sem? A méreg, amelybe a gyöngék belehalnak, csak erősíti az erőseket - és ők nem is nevezik méregnek. Friedrich Nietzsche
10. Amikor a törpék megszerzik a hatalmat arra, hogy mindenkit egyenlővé tegyenek, csak egyféle módot ismernek rá. Levágják a fejét azoknak, akik magasabbak. Wass Albert