A világegyetem kialakulásáról alkotott elméletek végső soron spekulációk: a fizikában ugyanis csak azok a megállapítások fogadhatók el tudományos tételeknek, amelyek a gyakorlatban igazolhatók, kísérletileg megismételhetők. Uraim, tessék megpróbálni!

Kapcsolódó idézetek

1. A fizika összes elmélete ideiglenes, amennyiben mind hipotézis csupán: sosem lehet bebizonyítani õket. Akárhány ízben egyeznek is a kísérletek eredményei az elmélet jóslataival, sosem lehetünk biztosak benne, hogy a következõ eredmény is alátámasztja majd az elméletet. Stephen Hawking
2. A tudomány maga is egy hiedelemrendszer. Minden tudományos hipotézis, elmélet, modell hiedelem, de a tudomány csak akkor fogadja el a hiedelmek legális kommunikációját, ha azokat folyamatosan szembesítik a kísérletek, megfigyelések során megismert tényekkel. Ennek az apparátusnak köszönhetjük a tudomány, a technika, végső soron az ember fejlődését. Csányi Vilmos
3. Minden bizonyíték elkerülhetetlenül olyan feltételezésekhez vezet, amiknek nincs bizonyítéka! A tények csak azért tények, mert hinni akarunk bennük. Frank Herbert
4. Mielőtt megértenénk a tudományt, természetes azt hinni, hogy Isten teremtette a Világegyetemet. Most már azonban a tudomány meggyőző magyarázatot kínál erre. Mindent tudunk, amit Isten tudhatna, ha létezne. De nem létezik. Stephen Hawking
5. Némileg rejtélyes az a tény, hogy a Világegyetem egész anyagtartalma az általános törvényszerûségeknek engedelmeskedik. Ha a világmindenség valóban véletlen jellegû volna, és tisztán valószínûségi alapon mûködne, akkor azt várnánk, hogy a fizika törvényei által megfogalmazott szabályszerûségek egy idő után megváltoznának vagy akár meg is szûnnének. Egy olyan világegyetemben, amelyben bármi megtörténhet, akár az is előfordulhatna, hogy a fizika alapvető törvényei egyszerre csak érvényüket veszítik. Keith Ward
6. A tudomány eredményei megfigyeléseken, kísérleteken, méréseken, modelleken alapulnak, és próbára tehetők, megismételhetők. Az áltudományok "eredményeinek" alapja a hit, vagy talán még inkább a vágy.
7. Azt szeretnénk megtudni, hogy mi tartja egyben a világot, hogyan keletkezett, és létezésünket milyen törvények szabályozzák? A válaszhoz úgy kerülhetünk a legközelebb, ha a tények nyomában alászállunk a tudomány pincéjébe. Haladjunk tovább egészen addig, ahol már ritkábbá váltak a tények, és olyan elméleti fizikusok állják utunkat, akik egyfolytában azon vitatkoznak, hogy melyiküknek van szemrevalóbb elmélete. Innen tudhatjuk, hogy elérkeztünk az alapokhoz. Sabine Hossenfelder
8. A tudomány eredményei, amelyeket elértünk, nagyon határozottan azt sugallják, hogy az univerzum nem azért létezik, hogy az élet és az elme felvirágzásának színtere legyen. Az élet és az elme egyszerûen csak néhány dolog, amelyek véletlenül éppen megtörténnek. Brian Greene
9. A Világegyetem, amelyben élünk, összefüggő, minden mindennel kölcsönhatásban van. Lehetetlen, hogy a természetről két elméletünk legyen, melyek különböző jelenségeket úgy magyaráznak meg, mintha semmi közük sem lenne egymáshoz. Lee Smolin
10. Minden elmélet lehet helyes vagy helytelen, de a bizonyító vizsgálatokig mindig csak elmélet marad.