A világon ez az egyedüli pont, mely szilárdan áll, és nem vész valószerûtlenségbe: az a hely, ahol az anyja van. Mindenki más nemlétezővé, árnyékká válhatott, de ő soha. Olyan volt ez, mintha egyedül az anyja lenne élete pillére, sarkpontja, melytől sohasem szakadhat el.

Kapcsolódó idézetek

1. Soha nem gondolja senki, hogy meg fog halni. Csak az jár a fejében, hogy ki fogja bírni, és újra látja majd a családját, aztán egyszerûen megtörténik.
2. Minden földi élet gyökere egy és ugyanaz. Ez pedig nem más, mint a szülő.
3. Néztem anyut, ahogy megtesz mindent, és rájöttem, hogy soha nem leszek képes teljesen elszakítani magam tőle. Nem számít, mennyire vagyok erős vagy gyenge, anyu a részem, épp olyan fontos, mint a szívem. Soha nem leszek olyan erős, hogy meg tudnék lenni nélküle. Sarah Dessen
4. A föld egy anya, aki sosem hal meg.
5. Amikor reggel kinyitom a szemem, ő ott van, és ott van este, mikor behunyom a szememet. Jelenléte maga a biztonság, világító torony, erős bástya, hozzá futok, ha félek valamitől. Számomra ő az első, a legfontosabb, ő a példaképem. Az anyai szeretet önzetlen, gyengéd, az anyai szeretet bölcs, kimeríthetetlen, a legmélyebb kút.
6. Egy anyja van csak mindenkinek, ezt például már tudom. Hogy egy élete volna csak, azt még most se. Vagy legalábbis nem fogom föl a súlyát. Esterházy Péter
7. Az anyák halhatatlanok. Csak testet, arcot, alakot váltanak; egyetlen halott sincs közülük; fiatalok, mint az idő. Ratkó József
8. Minden irányból, mindig egyetlen pont felé indulok el. A gondolatok, az emlékek, az álmok, a tevékenységek mind ugyanoda törekszenek: valami kielégüléshez, kiegyenlítődéshez, beteljesüléshez. Valamihez, ami addig érdekes csak, addig vonzó, amíg elérhetetlen, amíg meg nem kapom, föl nem falom. Közben, mintegy felkészülésként, iskolaként a kis örömök és a kis halálok, a tulajdonképpeni létezés. S az egyetlen pont mintha bennem volna. Bertók László
9. Olyan kevés biztos pont van a világban, olyan őrült ez az egész. (...) Egy hatalmas, áradó folyó a világ... viszi, sodorja a legtöbb embert magával, álmok, vágyak nélkül... és te olyan vagy nekem, mintha egy szikla lennél, egy biztos pont, melybe kapaszkodom, megtartasz, biztonságot adsz. Nem is értem, miként lehetséges ez... Boldog lehet, aki ismer téged, mert beléd kapaszkodhat, te erőt adsz nekik, melletted szembe tudnak nézni az árral. Gaál Viktor
10. Nőgyûlölő lennék; de van egy nő, aki sohasem csalt meg, akit mindig szerettem, aki mindig szeret, s ez visszatart ettől. Ez a nő: az anyám. Kosztolányi Dezső