A virágok csúfot ûznek csodálóikból. A gyors mulandóságra nyílnak ki, a halálra.

Kapcsolódó idézetek

1. Elhull a virág, eliramlik az élet. Petőfi Sándor
2. A halott virág látványa majdnem olyan szomorú, mint a halott csecsemőé, a fakadó erő, mely a kezdet kezdetén önmagába fagy. Finy Petra
3. Halálvirág az élet. Életvirág a halál. Otto Heinrich von Loeben
4. Az évek múlnak, ráncokra cserélik a szépséget, löttyedtségre az erőt, a belső csend ordítóvá mélyül. A Halál egyfolytában az ajtófélfát támasztja már, és ha kedve szottyan, elkapja az embert. Vavyan Fable
5. A virágok elhervadnak, és elvesztik szépségüket, ahogy én is a semmibe tükröződöm, elveszve a heves esőben.
6. A hiábavalóság mindenütt utolér bennünket (...). Ma még virágzunk, de holnap elkaszál az élet.
7. Pillantásodtól nő a fû, kihajt a száraz ág és tőled piroslik a vér. Ha meghalsz, meghalok; porainkból egyszerre sodor majd forgó tornyot a szél. Radnóti Miklós
8. A nők olyanok, mint azok a virágok, amelyeket a véletlen az árnyékban sarjasztott ki a földből; folyvást a fény felé törnek, üde és illatos szirmaikat a napon bontják ki, mely aztán elhervasztja, elemészti őket. Alexandre Dumas
9. Látod mely rövid mulandó ez világ. Elmúlik higyjed mint szinte az virág, Mert nincsen benne állandóság, Folyása néki állhatatlanság. Quintus Horatius Flaccus
10. Szív szíven, összeborúlva. "Tekints csak ne virágra, de habra, szerelmesem: nyit habvirág, ha a rózsa lehervad, könnyen-szerető meghal - de mi nem!" Algernon Charles Swinburne