A viselkedés alku a gondolkodás és a körülmények között. Nem tehetünk arról, ha a körülmények zavarosak és lealacsonyítóak, de arról tehetünk, ha a gondolataink is olyanok. Akkor a viselkedés puszta termék lesz. Az ember úgy fokozza le magát, hogy merő kortünetté válik.

Kapcsolódó idézetek

1. Az embernek megváltozik az élete, ha megváltoznak a gondolatai. Ha más töltést kap a gondolat, akkor más irányt vesz az akarat, a cselekvés, hiszen cselekedeteink: láthatóvá vált gondolataink. Ha pedig más irányt vesz a cselekedet, más irányt vesz az élet is - és így másképpen alakul és alakít. Gyökössy Endre
2. Úgy viselkedünk, amilyennek látjuk magunkat. Szó szerint nem viselkedhetünk másként, hiába az akaraterő és bármilyen erőfeszítés. A magát butának gondoló tanulótól egészen a magát szerethetetlennek tartó nőig, folyton olyan körülményeket teremtünk, amelyek megerősítik az önmagunkról alkotott elképzeléseinket, és bizonyítékot is találunk rá, hogy alátámasszuk az elképzeléseink igaz voltát. A berögződéseink képezik az alapot, amelyre a személyiségünk, a viselkedésünk és a körülményeink épülnek.
3. A gondolat és a cselekvés két különálló dolog. Nem mindig tudjuk irányítani az ösztöneinket, az számít, hogy mihez kezdünk velük. Higgy magadban, és az erkölcsi iránytûd majd megfelelő irányba terel.
4. Amit nem vesznek figyelembe, az a tevékenység indítéka. Vegyünk például egy olyan embert, akit szakadatlanul munkára ösztökél az, hogy mélységesen bizonytalannak érzi magát; vagy egy másikat, akit a becsvágy vagy a pénzsóvárság sarkall. Mindezekben az esetekben az illető egy szenvedély rabja; kényszer hajtja, tevékenysége tehát valójában tehetetlenség; alakul és nem alakít. Másfelől, ha valaki csöndben ül, és elmélkedik, és nincs semmi más szándéka vagy célja, mint hogy próbára tegye önmagát és eggyé váljon a világgal, az ilyen embert "tétlennek" tekintik, mert hiszen nem "csinál" semmit. Valójában a koncentrált elmélkedésnek ez a magatartása legmagasabb rendû tevékenység, amely csak belső szabadság és függetlenség állapotában lehetséges. Erich Fromm
5. Gondolkodásmódunk befolyásolja a tetteinket, a viselkedésünket és a szavainkat. Ha pesszimista, kishitû és negatív a beállítottságunk, akkor ezt negatív szavakkal és viselkedéssel fogjuk kifejezni. Ekkor inkább a probléma részeseivé válunk, nem pedig a megoldáshoz járulunk hozzá. Gary Chapman
6. Az ember azzá válik, amit tesz. A tetteink visszahatnak ránk. A jótettek, az erények egyre jobbá tesznek, a rossztettek, a bûnök lehúznak, beszennyeznek bennünket. Tetteink beépülnek a személyiségünkbe. Nem tudunk úgy jók lenni, hogy ezáltal egyre jobbakká ne váljunk. Nem tudunk úgy törekedni az igazságra, hogy ne váljunk egyre inkább igaz emberré. Böjte Csaba
7. Vakon gondolkodunk. Hogy mi a rossz, és mi a jó, csupán a cselekvés következményeiben válik megítélhetővé. Elkerülhetetlen az ítélet, hiszen a következményeket nem lehet eltüntetni, az ujjunkra ragad, az ajkunkra fagy, de amíg nem fenyeget időzavar, újabb cselekvésekkel módosíthatunk, változtathatunk a jó és a rossz arányán. A jóvátétel puszta szándéka is megnyerő. Az élők egymás iránti türelme és engedékenysége azon a minden bizonnyal téves eszmén alapszik, hogy a rossz és a jó nincsenek meg egymás nélkül, mégis van közöttük egy eleve adott hierarchia, hiszen a módosítás és a jóvátétel puszta szándéka se létezhetne, ha nem a jó végeredményre törekednénk. Nádas Péter
8. Még egy hirtelen viselkedésváltozás is teljes mértékben az adott személyiség keretei között történik. Az ember természetének ez a része végig benne szunnyad, és várja, hogy eljöjjön a pillanat, amikor felszínre törhet. Cecelia Ahern
9. Amikor az elme ellenáll az életnek, gondolatok keletkeznek. Amikor valami olyan történik, ami ellentmond egy hiedelemnek, zavar keletkezik. A gondolat nem más, mint az élet öntudatlan reakciója. Dan Millman
10. Minden gondolat egy meghatározott, visszakereshető helyről ered. A gondolatok befolyásolják a cselekedeteket. Cselekedeteink pedig meghatározzák, hogy milyen emberek vagyunk.