A zûrzavar lehet bennünk, rajtunk kívül vagy mindkét helyen. Sok hang, sok akarat, sokféle vágy, késztetés, érzés, gondolat - kell egy karmester, aki kellő eréllyel renddé szervezi a diszharmóniát.

Kapcsolódó idézetek

1. Akiben zûrzavar van, zûrzavart hoz létre környezetében. Akiben rend van, rendet teremt maga körül. Popper Péter
2. Az ember csupa diszharmónia és harmónia. A nagy vonzásnak könnyû lenne a lélek békéjét, az ellentétek elcsitulását, vagyis a harmóniát neveznem, ám tény, hogy a diszharmónia, a belső békétlenség, az elégedetlenség, a meg nem felelés, önmagamnak vagy másoknak, sokkal inkább sarkalló, előrevivő erő.
3. A múltunk lehet zavaros és fájdalmas, de az nem a pusztulásunk. Ha szerencsénk van, akkor a jövőnk alapja. A zûrzavaron keresztül kell utat találni a lényegeshez.
4. Módszeresen kell zûrzavart kelteni - az felszabadítja az alkotóerőt. Minden, ami ellentmondásos, életet teremt. Salvador Dalí
5. A mai ember oly mértékben a zûrzavar gyermeke, hogy a normális életre, vagyis a belső harmóniára, a szeretetre és a szorongásmentes életre képtelen. Ilyen lelkülettel nehéz megfogni, és magamhoz húzni a másik kezét, aki ugyanilyen. De legalább tudjuk, hogy így van. S törekedjünk arra, hogy ne így legyen. Müller Péter
6. Van zajártalma a belső életnek is, az a sok szó, kép vagy gondolat, amit szükségtelenül forgatunk szívünkben.
7. A fájdalom, a gyász, a harag, a gyûlölet, a zavarodottság, a frusztráció, a keserûség, a veszteség, a magány, a bûntudat, a csalódottság, a félelem és a lekötelezettség egyaránt káoszhoz vezethet, ha az érzéseknek túl nagy a mozgásterük, és egyesíthetik erejüket. Christina Rickardsson
8. Zûrzavar és hit, ez a kettősség uralkodik az életünkön, attól a pillanattól kezdve, hogy megérkeztünk, nem csak ebben a városban, hanem ebben a világban, ebben az életben. Attól a pillanattól kezdve, hogy újszülöttként kinyitjuk a szemünket, olyan zûrzavarral szembesülünk, amit meg sem érthetünk. És hogyan reagálunk? Mi az első hang, amit kiadunk? Felsírunk. Válaszokért könyörgünk, még mielőtt szavaink lennének ahhoz, hogy kérdéseket tegyünk föl. Így kezdjük utunkat ezen a világon: rémülten, összezavarodva, és így keresünk, és küzdünk, és botladozunk a zûrzavarban. Az egész életünket azzal töltjük, hogy annak jeleit keressük, hogy valahol, valahogyan ennek az egésznek van valami értelme és célja. Aztán egy nap megtaláljuk a hitünket. A hitünket, miszerint mindannyian Isten titokzatos tervének részeként vagyunk itt, ezen a világon, ezen a helyen. A hitünkkel megértjük, hogy a zûrzavar az értelem, és a keresésben, a küzdelemben rejlik a cél.
9. Még mindig van olyan, hogy valaki jön, és egy olyan részedet mozdítja meg, aminek a létezéséről eddig nem is tudtál. Felkavar, összezavar, teljesen megbénít. Aztán meg van, amikor ehhez az társul, hogy még véletlenül sem a tökéletes időzítésben érkezik. Akkor aztán jön a zavar, ami gyengít, ugyanakkor talán megtanít arra, hogy még mindig örülni kell, ha azt a valamit akár pár órára is, de átélted. Hiszen erre vágyunk mindannyian. Oravecz Nóra
10. Az ember kényszeres vágyat érez arra, hogy megismerje a körülötte lévő világot és annak összefüggéseit, rendet rakjon a káoszban - vagy legalábbis fenntartsa magában annak illúzióját, hogy érti a világ mûködését. Ugyanis erre van szükségünk ahhoz, hogy magabiztosan mozogjunk a világban, és úgy érezzük, irányítjuk a saját életünket. Krekó Péter