Ugrás a tartalomra
A zseni bosszantja azokat, akik nem rendelkeznek különleges képességgel, tehát szinte mindenkit. A zsenialitás eltávolít azoktól, akiket szeretsz, és féltékenységet szül a többiekben.
Kapcsolódó idézetek
-
Bárki lehet féltékeny. Mindannyiunkban benne van. De le kell győznöd a féltékenység démonát, vagy elszakítja tőled a másikat.
Ashley Greene
-
Az igazi zseni maradéktalanul kitölti a maga világát, (...) de a többiekét nem. A körülötte élők igyekeznek lebontani a falait, hogy hasznot húzzanak a tehetségéből. Legyen mégoly zseniális vagy ostoba, nem tud érinthetetlen világot teremteni magának. Bújhat a legmélyebb sötétségbe, emelhet maga köré bármekkora falat, egyszer csak jön valaki, és kiássa onnét.
Murakami Haruki
-
Az emberek csak azokat tudják sajnálni, akik náluk hátrányosabb helyzetben vannak. A kiemelkedő képességûekre mindig is irigykedni fognak, szenvedésüket és fájdalmukat pedig kárörvendő elégedettséggel figyelik.
Brandon Hackett
-
Azok az összeférhetetlenek, akik kicsik, a senkik, akik tudják, hogy senkik, s ez bosszantja őket, akik irigylik a nagyokat. Az igazán nagy színészek kedvesek.
Jean-Paul Belmondo
-
A zsenialitás átok. Legalábbis én így látom. Egyesek szerint a géniuszok másképp fogják fel a mindenséget, mint mi, többiek. Olyannak látják a világot, amilyen valójában - és ez a borzalmas tisztánlátás őrjíti meg őket.
Harlan Coben
-
A féltékenység olyan elmebaj, amely maga idézi elő kiváltó okait. Nem az lesz féltékeny, akit megcsalnak, hanem azt csalják meg, aki féltékeny.
Konrád György
-
A tehetség eltalálja azt a célt, amelyet senki más nem talál el. A zseni eltalálja azt a célt, amelyet senki más nem lát.
Arthur Schopenhauer
-
Az erősek általában lenézik a gyengéket, a rendszerint közös bajtól szenvedő gyengék viszont megértik egymás minden rezzenését, képesek átélni a másik olyan érzéseit, amelyek az erősek számára felfoghatatlanok maradnak.
-
A zsenialitásnak van egy veszélye: az ember olykor nem hajlandó belátni, hogy mások is lehetnek ugyanolyan zseniálisak.
-
A féltékenység az az érzés, amely azt súgja nekünk: "mindent elveszíthetsz, amiért annyit küzdöttél". Minden másra vakká tesz, mindenre, amiben örömünket leltük, a boldog pillanatainkra és az olyankor még tovább mélyült kötelékeinkre.
Paulo Coelho